Szerző
Vers

A verset eddig 673 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. szeptember 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Vörösmarti Daniella

Lámpafény

Az ablakon kinézve, el-elmerengve,
Csak egy fényes, magas alakot nézek.
Ahogy az éj zord sötétjét lefedve
Hideg, mégis forrongó fényt képez

Nézem az elhagyatottat, az árvát,
Ahogy nyurga teste mélyen homállyal
Borítva, szilárdan veti meg lábát.
Harcol az éj zúgolódó porával.

Lénye, ezer fényfonala hív engem,
Hogy öleljem át, legyek egy vele,
Hogy úgy világítsa át fehér testem,
Mintha ezer napsugár lakozna benne.

2010. augusztus 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mamaPc2010. október 1. 13:58

Nagyon szép,versedhez gratulálok Ilona

v.dana93(szerző)2010. szeptember 9. 18:13

köszönöm mindenkinek :)

ecsetke542010. szeptember 9. 11:20

A lámpa fénye csodálatos, versedhez gratulálok! Marcsi

P.Clou2010. szeptember 8. 22:25

A lámpa fénye mint a szép versed,hangulatba hozza az embert.Gratrulálok.Zsolti.

10082010. szeptember 8. 16:56

Szép, nagyon tetszik!
Zsuzsa

v.dana93(szerző)2010. szeptember 8. 15:18

köszönöm :)

Trisztan2010. szeptember 8. 13:20

Szép ez a lámpafény, nagyon.;)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom