Szerző
Szuhanics Albert

Szuhanics Albert

Életkor: 66 év
Népszerűség: 324 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1655 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. március 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Szuhanics Albert

Költő király

Arany király, János király
Léptet táltos lován,
Körötte csend, amerre ment,
És méla tartomány.

Hol valának költőid mondd,
Te szép magyar hazám?
Hová maradt a szenvedély,
Az én romantikám?

Van-e legény, van-e személy,
Ki életet lehel,
E néma tájba, éneket visz?
Mily kietlen e hely!

Hol balladáim hős időkről,
Felzengettem én,
Oly szívből szóltak dalaim, mind,
A sok-sok költemény.

Ki mossa most a lelkünket,
Ágnes asszonyként?
Ki gyámolítja hű szívünket,
Hogy teremjen babért?

János király, költő király,
Léptet táltos lován,
Amerre lova tova lépkede,
Zöldül a tartomány.

Kinyílanak rózsái mind,
Szép költeményinek.
S ha lantot penget, nincs magyar,
Ki nem könnyezi meg!

Egymásra néznek az igricek,
Lelkükben feldereng,
Hogy hozzá képest bikficek
Írtak már verseket!

Ötszáz bizony dalolva ment,
Megírva sok sorát,
De egy sem tudott olyat nyújtani,
Mit Arany János ád!

Szó bennakad, hang fennakad,
Lehelet megszegik,
Amikor egy szózatra ím,
Ősz bárd emelkedik.

Ő aki az Őszikéket is,
Oly szívből írta meg,
Hogy megremeg a lelkünk is,
Mint sírból hatva meg.

Ha költőknek van csillaga,
A mennyekben talán,
A Pegazusról jöhetett Ő
Egy új kor hajnalán.

Ah, lágyan kél az esti szél,
Dereng sok égi fény.
A Pegazus csillagképről,
Egy fénysugár leér.

Sóhaj szakad, lantra fakad,
A hangja lágyan száll,
Egy fáradt vándort út porában
Utol érve már.

Bár elszálltanak évszázadok,
Még mindig itt vagyok!
Ha bárki szívből reám gondol,
E csillag ráragyog!

Költő király, Arany király
Vágtat táltos lován,
Virág nyílik lába nyomán,
S zöldellő tartomány.

Debrecen, 2007. január. 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mypace2008. április 18. 03:45

Ez is tetszik. Gratulálok!

pali2008. március 6. 20:24

Köszönöm Albert a kitüntető figyelmedet!Mondhatnám e témára válvetve,hogy nem érdekel.
Akkor sem változna semmi.Jómagam is csak annyira mászok bele,amennyire engem is érint.Mert én is írok verseket,habár nincsenek értük égbeszökő álmaim,nem merem magam kőltőnekl tekinteni.Vagyunk egy páran olyanok,akik szívében van egy félelmetesen jó vers,csak sohasem tudja magábol kiírni,mert az őt kürűlvevő világ bezárja lelke ajtait.Aki egy kicsit is
kőltőnek tartja magát,mást sem csinál egész életében,csak keresi magában azt az egy verset.
Azért az egy döbbenetes versért válalnia kell még azt is,hogy ráfogják:''kőltő''Ennek az egy versnek vannak töredékei,mellyeket papírra vet,és fenen hírdeti.De ez csak a mórzsája annak ami benne bújdosik,és az utolsó pillanatáig elkíséri.Legyen akármekkora kőltő,magával kell vinnie.
Kérdés?....Vajon mi lett volna akkor ha papírra kerűl az az egy vers?

alberth(szerző)2008. március 6. 19:59

Kedves Pali!
Látom, téged nagyon foglalkoztat, hogy napjaink Parnasszusán az élő költők helye üresen ásítozik, míg a Charon ladikján érkező sütkérezhetnek csak az elismerés fényében. Ők azok, akik a babérkoszorút viselhetik. De ez nem csak a költőkre vonatkozik, hanem a festőkre még inkább. Nyomorgó festők, akik szinte névtelenül alkottak, haláluk után lettek elismertek. Képeik vagyonokat érnek az aukciókon, s oda is adják a gyűjtők érte, hiszen náluk is csak nő az érték.
Egykor azok voltak a jó költők, akik az olvasó közönség rokonszenvét is kivívták, s a szakma is elismerte őket. Manapság, vannak akinek műveivel a szakma meg van elégedve, viszont az olvasónak más kellene. Így nem is keresik a mai költők verses köteteit. Pedig hidd el, lenne igény a klasszikus verselésre a verskedvelők nagy táborában. Igény van a romantikára, sokan vannak szenzitív lelkületűek, akik szomjazzák az új költők verseit. Talán ez némi vigasz lehet számodra...

pali2008. március 6. 10:24

Mert nagyok között kicsi aki annak hiszi magát.
Homályos bizonytalanság rajzólja vonalát.
Dadogásdával,remegésével sikert nem arat.
Benne születésénél,lemondva sírját ássa az akarat.

pali2008. március 6. 09:44

Albert
Látod?Valamiben azért egyetértünk!Tanítóink,felejthetetlen nagyjaink okítanak mesterfogásra.Becsűlnünk kell mestereinket,és én is ezt teszem.Amit nem fogadhatok el az az,hogy
csak ők csináltak nagyszerűt,és senki utánuk nem lesz képes olyat,vagy még talán jobbat szebbet alkotni.Lehet ezért most többen felakasztanak,de azt kell mondjam,ha levennénk azt a napszemüveget végre,és kőrbenéznénk a fényben,
megismétlődne a tőrténelem.Ki tudja?Lehet pont melletted sétál el egy Petőfi,vagy egy Arany János.
Csak félünk leszólítani őket,mert féltjük ideáinkat.
Illene végre túllépni ezen,és megtalálni napjaink azok méltó utódait!Hiszem,hogy vannak,és nem akarnak versengeni az ideákkal,csak tovább vinni
amit ők elkezdtek.Ugyanúgy,vagy tán még jobban is.Bűnük csak annyi,hogy ők még élnek!

pali2008. március 5. 22:46

Mint ahogy mi szórgalmasan tanulunk is,és azt hiszem fejet hajtunk elöttük.Közben nem vagyunk hajlandóak észrevenni a mai nagyokat is.A másik
szomorú tapasztalatom:
Egy jó kőltő végigkoplalja életét,elkeseredésében a vonat alá veti magát,de a jónép kutyagumiba se veszi.Aztán a temetés.Páran ácsorognak unottan a gödőr körűl,és türelmetlenűl az órájukat lesik.
Pár év,és ugyanennek a kőltőnek a verseiért,őlnek
rabólnak,és még ki tudja mi mindent csinálnak azért,hogy megszerezzék műveit.Most pedig szerinted érdemes kőrbenézni,és a legjobbakból szemezgetve változtatni ezen a rendszeren?Érdemes e az igazi nagy kőltőket (nem én)még életük folyamán úgy tisztelni,ahogy azt megérdemli s nem várni halálát,hogy majd azután?
Vajon mi az ami gától minket ebben?Had ne keljen kimondanom!

alberth(szerző)2008. március 5. 22:29

Kedves Pali!
Ezt a verset Arany János méltatásaként írtam. Szerintem őt nem lehet felülmúlni. Ez nem jelenti azt, hogy ne születnének ma is szép versek... Hanem költészetének teljessége alapján -, mindannyian csak tanulhatunk tőle... alázattal...

pali2008. március 4. 21:31

Mostanság ugye olyanok nincsenek?
Kik lelkükből szavalják a szép verseket.
Csak rég volt kőltő e vadregényes tájon.
És nem is lesz sohasem e világon!-
párdon!

benmar2008. március 4. 21:27

Ok! De ezt én honnan tudhattam volna... ezé ebben a poetos szövegkörnyezetben értelmeztem... egyébként gratulálok az előkelő 3. helyezésedhez!

alberth(szerző)2008. március 4. 21:21

Kedves Benmar!
Ezt a verset egy Arany János pályázatra írtam, ahol hozott is egy III. helyezést. Akkor még a Poet.-ről nem is tudtam semmit.
Ide csak az érdekesség kedvéért tettem fel. Persze, nem kell komolyan venni, mert Arany Jánost is érhetné sok meglepetés manapság...:)))
Üdv.: Alberth

Egyébként személy szerint egyetértek a véleményeddel...!

benmar2008. március 3. 23:35

Meg kell hagyni érdekes, ám nem értem miért kellene valakinek is Aranyra hasonlítani.... sztem, ha körülnézel itt a poeton is akad őstehetség, igaz nem hasonlít Aranyra, de ippen az a szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom