Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 261 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1349 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. augusztus 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (14)

Ross Satyr

Kavarodás

A tengerfelszín tükörré simulván
túlúsztam én a sziklás szirteken,
de szélvész támadt ekkor hirtelen,
s feltört a tajték, mint mélyből a vulkán.
Úsznék, de egyre távolabb a part.
"Hisz csendes voltál! Honnan e sok hullám?!"
"Igen – dördült a tenger válaszul rám –,
de Fanni jött, és engem fölkavart!"

Egy patak mentén találtak egy holtat:
aranymosó volt, megszállott öreg.
A patak völgyét azért vette meg,
mert hitte: sodra kincset áramoltat.
Nagy rézedényben homályos, zavart
oldat kavargott, s intettek, hogy szólhat.
"Már ülepedtem – vallotta az oldat –,
de Fanni jött, és engem fölkavart!"

Mindent kibíró, széles-nagy nyugalmam
irigyelték, hisz ismerték sokan.
Versekbe írtam sok szégyellt szavam,
s hogy terjedjenek, lett hozzájuk dallam.
Szilárdan tudtam, sorsom merre tart,
a kitérőkhöz hiányzott a hajlam;
törtem előre, mint a kés a vajban –
de Fanni jött, és engem fölkavart ...

A lét ezernyi nyomot hagy a lelken:
az aranymosó lelke mennybe tart,
hullámtarajban elmerül a part,
a lelkes költő sóhajt hálatelten.
Most új kör indul, közel már a start.
Ismeri jól az izgalmat a tenger,
aranypor-oldat és egy tollas ember,
kiket már egyszer Fanni fölkavart ...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Talpas2011. február 28. 19:45

A lánynév is helyes, de itt találtam meg, amit a múltkor kerestem, mert ugye a formai kvalitás adott:) a tartalmat meg úgy értelmezem, ahogy szeretném:)

Törölt tag2011. február 28. 19:04

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. február 28. 18:23

Mélységes elnézést kérek a restanciáért: volt egy hosszú kihagyásom (no nem black-out).

Szima: Köszönöm. Ha dalszövegnek érzed, azzal örömet szerzel - még ha nem is annak készült. Ha bluesnak hallod, az öröm kétszeres. És valóban van némi amerikai vonal is, az aranymosó feltétlenül valami olyasmi. Amúgy a refrénsornak az utolsó (néha rövidebb) versszakban való megvariálása emlékeim szerint a Villon-féle balladáknak is jellemzője.

József: Köszönöm. Örülök, bár nem mind az, ami fénylik... Itt is a refrén-állítmánnyal való játszadozás volt a fő motívum.

Attila: Remélem, nem bánja meg a választást, Mr. Talpas. Megsúgok valamit: a leánynév szabadon variálható... :)

Talpas2011. február 28. 18:14

Ezt választottam magamnak Mr. Tollas:)

saturday2010. szeptember 17. 08:17

Minha aranymosó lennék: kincseket találtam. Ez gyönyörű vers, nagyon megérintett! Gratulálok.

Törölt tag2010. augusztus 28. 13:00

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2010. augusztus 26. 15:07

Kedves Laci, köszönöm, hogy visszataláltál. Kétségtelen, hogy a megélt évek száma pozitívan járulhat hozzá bizonyos szövegek ''összerakásához'', ahogyan írod. Csak arra kell ügyelni, hogy az évek számának növekedése egy határ után a minőséget már nem javítja, hanem ellenkezőleg... Meg kell kísérelni elkapni ezt a pillanatot és ''a csúcson abbahagyni''.

KL2010. augusztus 26. 14:54

Kedves Ross! Bizony pár évet le kell ahhoz élni az embernek, hogy ilyen verset összetudjon rakni... Gratulálok! Csodálatos! Laci

Ross(szerző)2010. augusztus 25. 12:13

Köszönöm, Zsuzsanna. Nemcsak a szöveget, a rendet is a Múzsa sugallja. No meg a teljes ''polgári'' előéletem.

szzs2010. augusztus 25. 12:06

Ezért gondoltam, a kavarodásnak nálad igen nagy a rendje! :-) Üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. augusztus 25. 10:41

Köszönöm, István (stapi) a pozitívan elfogult véleményedet - mert hiszen ez megint inkább csak játszadozás egy adott igekötős ige néhány elterjedt jelentésével. De bevallom, az ilyesfajta játszadozás nekem magamnak is kedvemre való.

stapi2010. augusztus 25. 10:36

Kedves Ross! ''Sajnos'' ismétled önmagad! Már megint tökéletes... :)
Üdvözlettel: István

Ross(szerző)2010. augusztus 25. 09:01

Köszönöm és jó a megfigyelésed, kedves Zsuzsanna. A ritmusváltás itt csupán következmény, mert ha megnézed, a rímképlet kívánta meg: az első három versszakban az 1-4-6-7 sorok, az utolsóban a 2-3-5-8 sorok rímelnek egymással. Fanni örülni fog, hogy múzsaként időnként még szabad meglátogatnia engem - én is... :)

szzs2010. augusztus 25. 08:30

E kavarodást a ritmus is kavarja, bár szabályosan váltva a nyolcsorosok felében. Ha múzsaként jön a hölgy, legyen...! Gratulálok versedhez, baráti üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 19:54

Kedves István (Vallejo), nagyra becsülöm, hogy kevés értékes szabadidődből mindig áldozol néhány percet a (nagyon különböző értékű) szövegeimre. Annál is inkább így van ez, mert nekem sem okoz csalódást egyetlenegy látogatás sem Nálad, az ''agyament agyalgásoknál'', ahogy nevezed a szövegeid egy részét. Más kérdés, hogy az apró formai eltérésekre néha rámutatok, egyértelműen a még tökéletesebb szövegalkotás céljából - ennek a viszonzása őszintén örömet okozna -, de a közöttünk levő '''szakmai'' viszony közel sem valamiféle tanító-tanítvány jellegű.

Vallejo2010. augusztus 24. 19:42

Most csak élvezettel olvasok Kedves Barátom!

Nem, nem kívánok senkit túllicitálni agyament agyalgásommal, vannak pillanatok, mikor egyszerűen jól esik átadni magamat teljes mell és lélekszélességgel a felüdítő olvasmánynak.
A végén mély megelégedéssel nyugtázom, minden a legnagyobb rendben, ismét az kaptam amire számítottam.
Mint egy zarándokhely, ezt egy régi hozzászólásomban mondtam Néked! Nos mit sem változott ezen a téren is a helyzet.
Fogadd köszönetemet az élményért!
Vallejo aki ide jár a MESTERHEZ kikupálódni!!!!

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 18:55

Bizony, kedves Kata, aligha lehetne rámondani a Fanni leányzóra, hogy unalmas volna. Ha nemcsak sugallná, de olvasná is a verseket (lásd ''Közöny''), akkor talán legyezgetné a hióságát, hogy ''nyomtatásban'' látja viszont önmagát. Vagy ki tudja... Hiszen az igazi polgári neve természetesen más.

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 18:52

Korrekt a felsorolás, László. Jól sejted azt is, hogy itt alighanem egy zárt ciklusról van szó, vagyis nem az első és nem az utolsó körről, legfeljebb tenger helyett óceán, patakmeder helyett aranybánya... És az sem tagadható, hogy várakozással nézek az új kör elébe: hoz-e valami pozitív meglepetést.

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 18:49

Kedves Koboldka, nem tagadható: a nyugodt, kiegyensúlyozott alaptermészetű Fanni olykor bepörög, mint a forgószél - de szerencsére képes a kavarodásokat önmaga el is simítani.

19702010. augusztus 24. 18:28

Hogy is mondjam...egyszerűen...én szeretem a Fanni(s) verseket!
''Szilárdan tudtam, sorsom merre tart'',s mégis az a tanulság:ezt sosem tudhatjuk!Mikor kavar felénk szél, s hullám mikor csap át felettünk, a megülepedettségünkben mikor támad zavar...
A Fannit meg egyébként is kedvelem, hiszen nem egy unalmas teremtés!:-))

lacabo2010. augusztus 24. 18:28

1., Fanni felkavarta a tengert, mely nyugodt
2., Fanni felkavarta az oldatot, mely már ülepedni készült (ha jól értem, bár itt némi áthallást vélek felfedezni...)
3., Fanni felkavarta a költőt, aki rádöbbent, hogy a ''kés a vajban'' taktika akár buktatót is jelenthet.
4., Fanni, la finita! Aranymosó, költő, tenger, tollas ember... de van egy fogadásom (tét nélkül): a start utáni pillanatokban ez a drága, jó Fanni egy nagy kavarással fog indítani!
Kedves Ross! Nagyon várod?

Törölt tag2010. augusztus 24. 18:00

Törölt hozzászólás.

gota2010. augusztus 24. 17:09

Mint aztat kölcsönösen sikerült megállapítanunk, ez eddig sem volt kérdéses.
Öleli
Ágota

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 17:01

Hát nem mondanám, hogy primitív tőmondatok sorakoznak az alanti észrevételben, kedves Ágota. Amit lehet, megpróbálom megfejteni belőlük.

Helyesen látja, ponttal végződik, mivel a kérdés egy összetett mondat tagadó jellegű főmondatnak alárendelt mondataként szerepel. Ha az osszáriumot csonttárként értelmezzük, és egy személyről készítünk leltárt, akkor emlékezetem szerint mintegy százhúsz tételt tartalmazhat ez a szoba. A lélektár viszont az én esetemben - most már nem kérdem, hanem állítom - üres halmaz.

gota2010. augusztus 24. 16:51

Ugyan, ezt már megválaszolta magának,(az ucsó mondata alant, cöcc magas labda!) ami ugyi elvben kérdőjel helyett ponttal végződik.
De azért megerősítsem a nem kérdő, hanem kijelentő mondatkáját :
Mesécske:
Helyszin:
az ossarium után szabadon,: ''lélekárium''
szereplők:
szoba I.: LELKEK

szobaII.: Miklóska

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 16:32

Kedves János és kedves Ágota, ezúttal kénytelen vagyok összevonni a reagálást. Érdekes oda-vissza fordítási megoldással idéződik a nagy brit drámaíró létkérdése: to be or not to be ---> vanni vagy nem vanni (kicsit németes kiejtéssel). Kétségtelen, hogy hagyott, hagy és hagyni fog nyomokat, és itt jön Ágota fontos kiegészítése: szárazon és vizen hagyott nyomok után valóban a levegő is jó folytatás - annál is inkább, mert még mindig nem teljes a meggyőződésem azt illetően, hogy vajon rendelkezem-e lélekkel.

gota2010. augusztus 24. 16:17

Bocsánat,csak kiegészíteném Aladárt, aki János,és remélem nem orrol meg rám,hogy belépofázok, de a legfontosabb elemet, a LEVEGŐT! kifelejtette.
Ágota

Schmidt_Aladar2010. augusztus 24. 16:01

Kedves Ross! A Fanni vagy nem Fanni kérdésből úgy látom még mindig az első rész dominál, elég mély nyomokat hagyva szárazon, vizen és a lelken. A léptek szépívű fodrozódását örömmel olvastam, és fogom is ha lesz rá módom. Baráti tisztelettel: János

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 11:25

Tökéletes pontossággal adtad vissza a szöveg verstani struktúráját, kedves József. A záró kérdésed is nagyon helyén való. Igen, többféle módon is tisztelem és nagyra becsülöm a refrén-hősnőt. Összegezve úgy mondanám, hogy az érzelmi megközelítést a realitások azért felülírják. Köszönöm a gratulációdat.

farao2010. augusztus 24. 09:01

Kedves Roos!
Ahogy szoktam verstanilag közelítem meg a versed.
Elmondom hát, ami tetszik, ami a formai bravúr kategóriájába tartozik - szerintem.
Írtál négy nyolcsoros jambusokkal fűszerezett versszakokat, melyeken belül két összevont ölelkező rímű sorokat találunk, s mindegyik nyolcsoros végén refrén. Ami bonyolítja a zárt és kötött metrumú tartalmasan elmés balladád finom művű cselekményét:
Könnyedén, mint a pára tartja Fanni haját ott a patak partján - vagy a szíved partján?
Gratulálok a vershez.

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 08:25

Köszönöm, kedves Andrea. Most így a nyár végi forróságban nem is esett rosszul ez a kis rövid kavarós forgószél, egy kis előleg a hamarosan eljövő valódi szelekből...

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 08:23

Kedves (Kozma) Zsuzsa, Fanni már csak ilyen... Egyik leképezési formájában mindennapi átlagemberként teszi a dolgát, a másikban meg röpköd, teleportálgat, homlokpuszil. Igazából azonban küldözgetni nem hagyja magát, önállóan választ témát, én csak engedelmeskedem. Most ezt a kavarósdit árulta el magáról, de tud ő rendbe hozni is.

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 08:01

Köszönöm, kedves Ildikó. Az én több éves ismeretségemmel szemben Te lényegesen rövidebb idő óta ismered Fannit, mégis megláttad lénye lényegét. Nem gondolom, hogy új sorozat indulna - bár a döntés Múzsaként sz ő kezében van -, de azt a múzsai szerepkörét szerintem hiánytalanul betölti, úgyhogy egyelőre nincsen üresedés.

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 07:57

Kedves Fruzsi, lám, megint magvas gondolataid támadtak a kávéd kavargatása közben. Azt hiszem, igazad van: néha támad egy-egy kavar, de elmúltával a dolgok többsége szépen visszarendeződik csaknem a korábbival megegyező menetébe. Körülbelül úgy, mint a faágakon ülő verebek a puskalövés után.

Ross(szerző)2010. augusztus 24. 07:55

Kedves Marianna, szomorúan értesülök arról, hogy inkább borút hozott számodra a szöveg. Azt hiszem, olykor azért pozitív vonzata is lehet annak, ha jön egy förgószél és belekavar a valós és képletes állóvizekbe.

Kimana2010. augusztus 24. 07:26

Drága Ross!
Nahát ez a Fanni ''csuda pofa'', mindent fel- és megkavar, amerre csak jár!:-)
Gratulálok!
Szeretettel ölel, Andrea

kozmazsu2010. augusztus 24. 07:23

Kedves Ross! Lám itt van újra és újra Fanni, aki már csak megjelenésével fölkavar mindent, legyen az aranymosó, arany-oldat, vagy akár Te. Na és én is. Szép kavalkád, gyöngyszemmekkel, csak küldd mindig Fannit a zűrös helyekre, hogy mutathassa a csendes vizek alatt kavargókat nekünk és azoknak, akik olvasnak Téged. Köszönöm, hogy megmutattad Fanni újabb ''kalandját''. Gratulálok. Szeretettel: zsuzsa

rildi2010. augusztus 24. 06:59

Kedves Ross, lehetséges, hogy jelen versed egy induló új ''Fanni-korszak'' kezdő epizódja? Mert a szépreményű hölgy nagyon aranyos és látom, minden vizet felkavar, múzsának tehát tökéletes! :)
Szeretettel olvasta és vitte:Ildi

zsomcike2010. augusztus 24. 06:01

Kedves Ross, nagy a kavarodás így kora reggel a kávém mellé. A tollas ember írjon, a Fanni meg szedje áldozatait. Az aranymosó meg a nyomorult nyugodjék, és párolgasson az égi aranymezőkön. Azután rend a lelke mind esznek. Töredelmesen távoztam. Szeretettel, Fruzsi kávétársnő

mezeimarianna2010. augusztus 24. 03:12

Nem vidítottál fel történeteddel...többes értelmezése is lehet ugyan versednek,de nekem a gyöngyhalász ugrott be:((Gratulálok!!!

Ross(szerző)2010. augusztus 23. 23:56

Vegyük sorra, kedves Ágota. Ha Fanninak nincs párja, akkor jelenleg senkivel nem kavar - máris választ kaptam egy fontos kérdésre. Hullámokat bizony képes generálni, ha Fanni egy hurrikán neve. Az aranymosót alighanem a szívszélhűdés vihette sírba, látván, hogy a szépen ülepedő oldatát tartalmazó rézedényét a botlábú Fanni felrúgta - a dolog tehát elölről kezdődhetett. A vajban (és tejben) viszont csak addig törtem előre, míg a felkavaró élmény be nem következett. Azóta a vaj pimpós, a tej megaludt, de legalább tartalmaz írót. Most tehát nem tejben-vajban, de ki tudja, ahogy a dolgok állnak, hamarost talán tejjel-mézzel...

Jobbik énem pedig köszöni a szívtörő gratulációt.

gota2010. augusztus 23. 22:55

Kedves Ross,
hányan is irigyelnék egy ilyen Fanniért!
Nincs is párja!
Még szerencse, hogy a Maga képzelete,nem ismer határokat !
Elvben, csak ki kell várni, hogy újra ,megjelenjen és hullámokat generáljon.''
''Idősb''aranymosókat valamiért halálukba maceráljon,(ez a szakasz megjegyzem, kissé valóban ''zavart'',hogy Önt idézzem)
Deviszont!
Hajrá!
'' Hiszen az élet szép''
és
Ön ,
''tör előre mint kés a vajban'',
és jönnek új izgalmak Fannival, idő kérdése az egész.
Hát biz' .A nosztalgia az nosztalgia!
Bár már alant ''meszeletra'' is megmondta, a ''bölcset''a Yukon kell a ''szárazság '' után keresni!?
Szép verséhez gratulál, és szívecskét
tördel!
Ágota

Ross(szerző)2010. augusztus 23. 22:34

Jó tippek, Levente. Alaszka ellen talán az szólna, hogy a folyékony halmazállapotú patak talán nem igazán jellemző; bár ott sem mindig csikorgó tél van. A koordinátákról: valóban hiányoznak. Talán kanadai vagy USA területre utal a tény, hogy egy patakmedret meg lehet vásárolni - de nem vagyok biztos a kizárólagosságban.

meszeletra2010. augusztus 23. 22:09

AranyÁs(z)ok Alaszkában?A patak pedig legyen mondjuk a Yukon, szárazság után? Vagy valahol másutt?Merthogy nincsenek megadva a koordináták...

Mygan2010. augusztus 23. 21:45

:)

Ross(szerző)2010. augusztus 23. 20:46

Kedves Kinga, csak ködös filmélményeim vannak az aranymosókról (a Dunánál is dolgoznak ám ilyenek), és úgy rémlik, valami lapos kis serpenyőben rázogatták az üledéket. Na ja, ha ezt a pataktulajdonos öregember tudta volna!

Ross(szerző)2010. augusztus 23. 20:44

Nos, Bigi, nincs olyan túlságosan negatív érzete a kavarásnak... Legalábbis az én értelmezésemben alig több a flörtnél, vagyis onnan még ki lehet keveredni.

Kicsikinga2010. augusztus 23. 20:34

A végén még akkor keveredés lesz ebből a kavarodásból, hogy aggasztó, de azért egyszer nem árt majd tiszta ( nem zavaros!)vizet önteni a (nem jut eszembe az aranymosó edény!) szóval a pohár is megteszi...

Alyz2010. augusztus 23. 20:31

hi-hi..kavar.. :):)
..szól , s kacag
Bigi,
ki pedig
kavarni
sosem akar! :)

Ross(szerző)2010. augusztus 23. 20:26

Hát igen, Kinga, amit láthatsz, az a közelmúlt felkavaró élményei közé tartozik. Azóta azt sem tudom, hogy vajon Fanni kavar-e valakivel...

Kicsikinga2010. augusztus 23. 20:10

Játékos, és szép vers ,aki Fanni felkavarásait nem is nagyon bánja, hisz várja!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom