Szerző

Princess67

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2520 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. február 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Princess67

Halálmadár

Éjszaka volt, a szívem zakatolt!
A Hold hidegen nézett le rám:
Nem tudsz aludni talán?

Egy árny suhant el az ablakom előtt,
Hatalmas szárnya szelte a levegőt.
Testemet jeges fuvallat járta át,
Tudom ő volt az, a Halálmadár.

Vészjósló éneke füleknek hallhatatlan,
Csak a lelkek reszketnek riadtan,
Ők hallják fájdalmas sikolyát már,
Tudják ő volt az, a Halálmadár!

A sötét éj leple alatt jár rabolni,
Éles karmait a húsodba ereszti,
Zsákmánya nem szabadul, vár!
Tudja ezt jól a Halálmadár!

Éjszaka van! Szívem utoljára dobban!
A Hold gúnyosan néz le rám:
Vársz valakit talán?

S tudom, ma eljön értem a Halálmadár!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


princess67(szerző)2008. március 2. 07:37

Köszönöm Csipiszerka!

princess67(szerző)2008. március 2. 07:36

Köszönöm Pali, hogy kedvencednek jelölted a versemet. Az érzésről pedig csak annyit:
Az ember az életét két madár határozza meg, a boldoság kék madara és a fekete halálmadár. Az utóbbi biztos hogy elér mindenkit, de a boldogság madár sokaknak csak hiú ábránd. Kergetjük, keressük egy életen át és lehet soha nem találjuk meg. S ha mégis sikerül, csak akkor vesszük észre , hogy nálunk járt, amikor újra elhagyott bennünket! És kezdődik az egész előlről. De ez az Élet azt hiszem!

pali2008. február 29. 22:46

Kedves Pricess
Kritika helyett inkább azt az érzést próbálom leírni,amit kiváltott belőlem a versed.

Csak addig szerettem a madarat.
Míg vidáman sütött le rám a nap.
Jött egy másik felváltotta.
Átkísért a léten túlra.

Csipiszerka2008. február 29. 22:26

Háááááát,bele borzongtam!
De nagyon tökéletes vers!!!

princess67(szerző)2008. február 28. 07:04

Köszönöm Geri az elismerést. Nagyon jó empátiával rendelkezel, megértetted a vers lényegét. Ami pedig azt illeti, írni csak a saját érzéseimről és tapasztalataimról tudok.

princess67(szerző)2008. február 25. 18:40

Drága Francoise! A Halálmadár a múltam, te az Életet hoztad el nekem. Megígérem, hogy nem lesz több szomorú versem, amig te mellettem leszel és vigyázol rám. Az elismerést pedig köszönöm, s ezentúl csak ezüst hang válaszol a verseidre: a szerelem.

francoise2008. február 25. 17:31

Nagyon szomorú ez a vers,de egyben gyönyörű is!
Csak elismerést írhatok ide, nagyon sok sikert kívánok a továbbiakhoz,de legyenek vidámabbak!
''Szólj ki vagyok?''
...s én halkan felelem Zord zengésű szavára:''A halál.''
S ezüst hang cseng rá:
''Nem.A szerelem.''

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom