Szerző

Szente Krisztina

Életkor: 34 év
Népszerűség: 169 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1798 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. február 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Szente Krisztina

Elbúcsúztunk tőled

Mind érted jöttek el, az apró kis gyászmenet,
hogy lerójják a kegyeletüket.
Most mindannyian érted imádkoztak,
mert, akik eljöttek, téged mind imádtak.

Álltam a ravatalozóba, könnybe lábadt szemekkel,
s harcot vívtam a saját lelkemmel.
A lelkemmel, melyben most egy nagy nagy űr van,
azóta, mióta tudom te már nem lehetsz velünk soha.

Láttam aprócska kis koporsódat,
s lén nem tudtam mást tenni, egyre csak zokogtam.
A gyászmenet velem együtt sírt,
mert mindannyian átérezték ezt a kínt.

Álltam a sír előtt de még nem fogtam fel,
hogy nem jössz vissza sohasem.
De tudtam azt a papa mellett biztonságba leszel,
nem lesz könnyű, de lassan elengedlek.

Fent már téged nem érhet baj,
hiszen újra együtt leszel papával.
Elbúcsúztunk tőled, elengedünk lassan,
ha már a halál erősebb volt nálad!

2008. február 22., Ica mama temetésén

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom