A Kereszt
Vér csordul le a korhadt fán,
Szöget vernek néma csendbe.
középen megtört asszony áll.
Vér hullik a szent kehelybe.
Bárhova ér e vörös csepp,
Tövises virágok fakadnak,
Gonoszságunk bűnjeléül
Vétkesek köpenyébe akadnak.
Megállj, vándor! Tisztességed
szólít most e keresztútnál!
Domboldalt taposson cipőd talpa,
S bőröd köveket szokjon,
Mikor térdre hullsz a kereszt előtt.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
szzs2010. június 19. 18:48
Így lepleződnek le a vétkesek és a gonoszság!Gratulálok, kedves Judit, üdvözlettel: Zsuzsanna
Azes2010. június 19. 15:49
Gratulálok!
Gyönyörű vers!
Szeretettel: Lajos
Kicsikinga2010. június 19. 13:02
Gyönyörű szép! Főhajtással tettem el egy kis szívet...