Szerző
Vers

A verset eddig 445 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. június 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Papi Zoltán

Angyalok

Szállva száll egy megtépett madár
A zsibongó táj felett.
Néha eltűnik,
Máskor előbújik,
Zord felhők fekete palástjai mögül
A megtépett, árva madár.
Fény, mikor a sötétség
Vad és kemény vásznán
Átszűrődik, mint szemét a rostán,
Megvillan egy-egy apró csúcs,
Vagy templomtorony,
Melyen megpihen, megáll
E meggyötört éhező madár.

Szólj! Halljam hangod!
Sikíts! Hát nem hallod,
Hogy itt lent mások, kiknek felébe állsz
Felnéznek, figyelnek rád?
Kiálts rájuk vad ösztön!
Körözz felettük akár a keselyű
Tégy úgy, hogy e kor nem keserű,
S hidd, hogy magad is lehetsz benne
Több, mint amit a sorstól kaptál.
Csügged tovább
Vár, vár bús fejjel az árva madár.

Sötétedik már,
Hirtelen feltör egy fény
Átlyuggatva a komor szürke égi vásznat
Kötelet nyújtva bohó angyaloknak,
Kik rajta lemásznak.
Ne csüggedj, gondolj!
Szól egy hang az ég urától.
S szomorú madarat, míg mardos a bánat
Két bohó angyallal
Megvigasztal.

Az egyik repül, a másik után,
Táncával körbelengi
Míg a másik dalával nevetteti.
De ő nem figyel.
Nézz rám! A bú nem neked való!
Szól egy szárnyas, szélben álló.
Néznek, figyelnek, összesúgnak,
Ragyogó fejdíszük alól
Lágy mosoly mi érvként szól.

Ketten szállnak így
Egymás útját keresztezve,
S kudarcuk után megszeppenve
Állnak a szélben egy tréfán merengve.
Tudom már
Miért ilyen bús ez a madár!
Kedvesen átöleli, majd helyét
A másiknak átengedi.

Ragyogj, ragyogj te tépett madár!
Sikíts, s hangod messze elszáll!
Vidám már, vidám ez a világ!
Mosolyog
Két bohókás, vicces angyallány
A két ragyogó napsugár.
S elűzik, elűzik ők
A bánatot, mit magával hozott
A tépett szárnyú árva madár.
Szállj, szállj magasra szállj,
Gyönyörű angyalok útján
Te tépett madár!

2009. december 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


p.zoltan(szerző)2010. június 9. 18:18

Köszönöm a hozzászólásod! A vers megírása után a reményem valóra vált, hála az Úrnak.

szaboirmaeva2010. június 9. 18:09

Hasonlatod megkapó, kívánom, hogy reményed valóra váljon! érdekes soraidat kellemes élmény volt olvasni !üdv. irma

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom