Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 244 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 989 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. június 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Ross Satyr

Feltételes

Ha eljönne az a nagylány,
a számomra teremtett lény,
mosolyommal simogatnám,
szelíd szóval szeretgetném.
Minden gyöngéd ölelésnél
teste hozzám bízva dőlne,
rajzát mélyen belevésné
ujjamon a bőrredőkbe.

Felgyöngyöző nevetése
falaim közt ha keringne,
alvó arca beleégne
szépre szomjas szemeimbe.
Behúzódnánk téli estén
kicsi szobánk melegébe,
kedvenc könyvét kikeresné,
zene szólna, gyertya égne.

A parketta nyikorogna,
öreg már az eresztéke,
ahogy lépnék, a korongra
közös-kedves lemezt téve.
A hangszedőt elforogva
berezgetné a barázda,
s a Toccata fellobogna
megigézve, leigázva.

Ha a lemez körbejárna,
csöndes napunk is kitellett,
s az a nagylány éjszakára
ágyat vetne maga mellett...
Kész a művem, több tételes,
kitöltve a bejelentő.
Módja most még feltételes –
lesz majd egyszer kijelentő ...?

Részletek

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2018. július 2. 18:07

@ereri: Kedves Erika, amikor ez a szöveg született, bizonyosan túl voltam már a tizenéves időszakomon, de az igazsághoz tartozik, hogy nem olyan nagyon sokkal: biztosan nem voltam még harminc. Igazad van, szerepelnek a szövegben technikai, grammatikai, adatnyilvántartási reáliák - de ott van rejtve egy apró hivatkozás-féle is a magyar irodalom általam legkedveltebb soraira: ''... éjszakára ágyat vetne maga mellett...'' Köszönöm az értő és beleérző szavaidat.

Ross(szerző)2018. július 2. 18:02

@szzs: Kedves Zsuzsa, mindenek előtt szabadkoznom kell, hogy több mint nyolc éven át észrevétlen maradt a számomra az értő véleményed... Fontos kelléket emeltél ki benne: a (talán még 78-as fordulatú) bakelitlemez-lejátszót, legalább is mi így hívtuk, bár más volt a lemez anyaga. Köszönöm!

ereri2018. július 1. 09:47

''Minden gyöngéd ölelésnél
teste hozzám bízva dőlne,
rajzát mélyen belevésné
ujjamon a bőrredőkbe.

Felgyöngyöző nevetése
falaim közt ha keringne,
alvó arca beleégne
szépre szomjas szemeimbe.''

Drága Ross!

Ha nem egy érett férfiszerző tollából származna e költemény, azt mondanám: megkapóan - tartalma ellenére is - már-már tinisen bájos! A vággyal, a bizonytalansággal. De mivel mégis egy kiforrott rímfaragó írásműve - nos, módosítanom kell: romantikusan indult a történet, de lám, a végére csak kitört belőled a reálka, muszáj írásban rögzíteni a tényeket, ám ezzel együtt is annyira szerethető, mosolykeltő ez a versike, hogy óriási szívem és elismerésem mellékelem hozzá, valamint mély tiszteletem - szeretettel: E. E.

szzs2010. június 8. 21:41

Elismerésként emeltem ki, kedves Ross, mert ahogy megoldottad, az mesteri! A bakelit pedig egy olyan világot idéz, amikor a hódítás bizonyos lépései elengedhetetlenek voltak. Köszönöm neked. Üdvözlettel: Zsuzsanna

Ross(szerző)2010. június 8. 05:39

Köszönöm, kedves Marianna! Örömmel jelenthetem be, hogy a Nemzeti Igemódszámonkérő Bizottmány zöld utat adott kérelmemnek, így a formalinságok elintézését követően engedélyt kapok az igemódkonverziós szoftver letöltésére és napvilágra kerülhet a történet kijelentő módozatú folytatása.

mezeimarianna2010. június 8. 04:09

:))Hát remélem lesz kijelentő mőd is:))Gratulálok!!!

siskaeniko2010. június 7. 20:44

Kíváncsian és türelmesen várom kedves Ross. :)
Üdv: Enikő

Ross(szerző)2010. június 7. 19:34

Kedves Enikő, köszönöm a szavaidat. Néhány nap múlva kezdődik a focivébé, számos tippjátékban lehet részt venni. Azért említem, mert telibe találtál: a várt nagylány nemsokára alakot ölt, nevet kap és elkezd létezni, természetesen mindenki szeme láttára, aki kiváncsi a történtekre. Csak legyen hozzá elég türelmed!

Ross(szerző)2010. június 7. 19:30

Kedves Zsuzsanna, az egyik legnagyobb nehézséget okozó pontot emelted ki: megfelelő rímeket kellett találni a feltételes módú igealakokra, az itteninél több versszakon keresztül... Nem lehetett őket mindig betuszkolni a sor elejére vagy közepére. Ha szélesebb értelemben nézzük, a ma használatos hangrögzítő eszközök egyik fajtája szintén forgó koromg, és vele kapcsolatban létezik a hangszedő fogalma is, de a megírás idejében természetesen a bakelitbe vájt csatornák rezgették be a tűkristályt. Az érintés és hódítás a fantáziajátékban természetesen eredményes - legalább ott legyen az...

siskaeniko2010. június 7. 19:28

Nagyon tetszett a versed, láttam az eseményeket. Remélem nem feltételes, hanem kijelentő lesz majd nemsokára a várt nagylány.
Üdvözöllek: Enikő

szzs2010. június 7. 19:06

Bocsánat, lemaradt az elköszönés! Üdvözlettel: Zsuzsanna

szzs2010. június 7. 19:05

''Lány-lény, nám-ném''! Finom elegancia, forgó korong (ma már nem is divat), felgyöngyöző nevetés - az ilyen hódítás biztosan eredményes! Már az érintés finom (és mély) alapossága is biztos kimenetel! Ismét remeket alkottál, kedves Ross!

Ross(szerző)2010. június 7. 17:17

Kedves István, mindenek előtt bármilyen gyakori és/vagy tartós is a távolléted, az igazolt hiányzásnak minősül. A versre térve: szeretek a bárki által átlátható részletekből kiindulni, ha hiteles történetet kívánok bemutatni. Egy finom, mérsékelten testes nemes vörösbor az ilyen estébe hajló délutánoknak természetes kelléke, úgyhogy kedves egészségedre, ha időd engedi, folytathatjuk a pinceszert...

Vallejo2010. június 7. 16:47

Légy Üdvözölve Kedves Barátom !
A műved által kiváltott érzések tükrében fogalmaztam meg hozzászólásom. A vágyakozásból fakadó fantáziálásod olyan tételes, alapos, részletes, hogy az embernek már olyan érzése van, hogy kész a hódítás teljes haditerve. Ha abból indulok ki, hogy minden, ami az ember keze által látott napvilágot először a képzeletében rajzolódott ki, már nem is tűnik olyan feltételesnek ez a képzelt szituáció!
Még egy hasonlat jutott eszembe a versed olvasásáról: olyannak tűnt, mint amikor az ember valami nagyon finom bort kortyolgat, ízlelget, a mű minden képe egy-egy újabb korty. A semmivel össze nem téveszthető sajátos aromájával, ízvilágával.
Ismét jót kortyoltam az míveltségíbül töltött butykosábul! Bé is tészem az gyűjtésibe!
Töretlen tisztelettel és őszinte barátsággal:
Az egyre több akadályoztatással birkózó Vallejo!

Ross(szerző)2010. június 7. 13:01

Kedves Radmila, kösdzönöm a gratuláló szavaidat; igazad van, a sorokból csak a vágyakozás olvasható ki, a hit nem. Köszönöm azt is, hogy alkalmat adsz a csodálatos finomságú verseiddel a véleményem közlésére. Ezek szerint mindketten figyelők és megfigyeltek is vagyunk...

Golo2010. június 7. 12:53

Kedves Ross,
szép versedhez gratulálok, melyben a kétely hangja szól hitetlenül a megvalósulásról.
Köszönetet mondok Neked itt is, amiért megtisztelsz szép, tanulságos hozzászólásaiddal.
A szívre és a szemre kattintok!
A nevemmel kapcsolatban igazad van.
Szeretettel:Radmila- Golo

Ross(szerző)2010. június 7. 10:32

Kedves Anikó, köszönöm kedves szavaidat, a megidézett dalt és verset, természetesen emlékszem rájuk. Az elsővel egyetértek: szerintem is jó az álmodozás. A második, ha az ésszerűséget vesszük alapértéknek, akkor nem téved, ha úgy érti, hogy az ábrándozás akkor káros, ha teljesen helyettesíti a cselekvést. Joggal feltételezed, hogy a szellemes reagálásod semmiféle ''haragvásra'' nem ad okot, sőt. Köszönet a jókívánságodért - ha van elég türelmed, tanúja lehetsz majd, mi vált valósággá és hogyan.

nefelejcs2010. június 7. 10:12

Kedves Ross!
A versed nagyon jó, mint mindig, most is örömmel és jókedvvel olvastam.
Eszembe jutott egy régi-régi sláger: ''Jó az álmodozás'' - nem tudom emlékszel-e erre,
és egy vers idézet: ''Az ábrándozás az élet megrontója,'' ....
- persze ezt csak a vicc kedvéért - nagyon remélem, hogy nem haragszol meg rám, de annyira ideillőnek éreztem. A verseid és a humorérzéked alapján mertem megengedni ezt
magamnak.
Egyébként természetesen szívből kívánom, hogy
álmaid váljanak valósággá - mielőbb.
Szeretettel üdvözöllek: Anikó

Ross(szerző)2010. június 6. 22:41

Hát igen, Kinga, egy képet a képzeletemben szabadon alakítgathatok. Ha bármi nem tetszik rajta, kidobom vagy kicserélem, vagy addig fogalmazgatom át a Nagylány válaszait, amíg azt nem mondja, amit hallani szeretnék...

Kicsikinga2010. június 6. 22:32

Szerintem se! Majd recseghet újra holnap reggel mondjuk.
Egyébként azt szeretném mondani, hogy nekem szép a ''kép'', olyan kedvesen meleg, és idilli!
Kifejezetten szívet melengető...

Ross(szerző)2010. június 6. 22:26

Kedves Kinga, a Toccata bizony nagyon is jó... A padló recsegett ugyan, amikkor odamentem, hogy a lemezt feltegyem, de most, amikor hallgatjuk, csak a zene hangja szól. Hogy azután majd recsegni fog-e ... ? Attól nem, hogy jár valamelyikünk rajta.

Kicsikinga2010. június 6. 22:19

Jaj az a feltételesfeltételes!!
Ha már bejelentő, akkor jó! A kijelentéssel még várhatunk! Ha egyre gondolok Veled?!
Remek vers. Mozog! Én tudtam követni,a Toccata is jó csak egy kicsit tényleg recseg a padló! :))

Ross(szerző)2010. június 6. 22:08

Kedves Sunil, köszönöm az értő értékelést. Ha filmszerűnek látod a versek tartalmát, az szerintem attól lehet, hogy a többségük erősen epikus jellegű, de még ha nem is az, akkor is történik bennük valami, ami ''lekamerázható''. Érdekes, amit a zárósorokról írsz; én éppen attól tartottam, hogy kicsit visszarántják a szöveget az adminisztráció és a nyelvtan szintjére.

sunil2010. június 6. 21:56

Kedves Ross, Ami a humorod mellett, a leginkább megragad mindig a verseidben, az a meglepő filmszerűségük; és nem véletlenül mondok filmet, kép helyett, hiszen nem álló képeket látunk a műveidben, hanem az élet nagyon is színes, élő filmkockáit...
Hogyan is csinálod, ez csak a Te titkod, de ha hiszed, ha nem, én úgy érzem, ez tán még jellemzőbb Rád, mint a csodás humorod.
A zárósorok, megint igen magasra nőttek, még két fejjel megemelve, ezzel is a verset, ami amúgy sem volt éppen mélynövésű. Egy szó, mint száz, szívet érdemel, nagy-nagy figyelmet, és sok olvasást...-:)
Szeretettel:sunil

Ross(szerző)2010. június 6. 21:25

Köszönöm, Gábor. Napnál világosabb, hogy írok rossz verseket, de talán van egy nagy szerencsém: mivel nem veszem túl komolyan önmagamat, többnyire fel is ismerem, ha nem ütik meg a közölhetőség szintjét. Azután vagy igyekszem kijavítani, vagy a használható részeket kimentve a többit eldobom.

Ez a darab bizony a régmúltból mentődött át és emlékeim szerint szokatlanul hosszú ideig kínlódtunk egymással, mert eléggé nagy kihívás volt megoldani azt, hogy a nagyon sok feltételes módú ige akkor se tegye monotonná a szöveget, ha sorvégre kerül. Még azt is bevallhatom, hogy itt kifejezetten törekedtem alliterációk használatára, hátha elvonják a hangsúlyt az igemódról.

Hadnagy1gabor2010. június 6. 21:00

Ross!
Ezzel a verseddel sem leptél meg...nagyon jól sikerült!Lassan felteszem a kérdést:Szoktál te(helyesbítek:képes vagy)rosszat írni:-) ???

Komolyabbra fordítva a szót:egy nagyon kedves,szinte minden részletében kidolgozott romantikus történetet kínáltál a filmvászonra a tőled megszokott igényességgel.
Tetszettek az alliterációk:egyszerűek és szépek,amilyennek egy szerelemnek kellene lennie.
Köszönöm,hogy olvashattam!Nem kétséges,a szakmai része a kisujjadban van így erről ismételten nincs mit beszélni!
Tisztelettel!

Ross(szerző)2010. június 6. 20:36

Köszönöm, Laci, ezt a megható ''szurkolói buzdítást'' és a méltató szavaidat. A Nagylány a furcsa múzsám, a verseim tulajdonjogát ezért meg kell, hogy osszam vele, így természetesen olvasta már. Ami a gyors bekövetkezést illeti, nem szándékozom véka alá rejteni a történteket, de egyelőre elnézést kell kérnem, szükséges bizonyos idő, amíg majd megosztom veletek, mint írtam, három részben.

helszlo2010. június 6. 20:29

Kedves Ross! Mi sem természetesebb, hogy itt most egy egész poeta-sereg azt kívánja, azt szeretné, ha az a bizonyos ''kijelentő'' mód mielőbb elhangoznék a szádból, bocs a tolladból. Szerény véleményem szerint, ha ezt a verset megutatod, netán felolvasod neki, már mint a Nagylánynak, a számodra teremtett lénynek, akkor növekvő esélyed lehet a gyors bekövetkezésre.
Versed természetesen nagyszerű, sőt lenyűgöző! ''Szívvel'' olvastam. Üdv: Laci

Ross(szerző)2010. június 6. 20:27

Kedves Etka, örülök, hogy sikerült elképzelned a történetet - az a szomorú, hogy velem is csak képzeletben esett meg...

Etka2010. június 6. 20:20

Történeted elképzeltem s látom, mert olyan láthatóva tetted...
s ha csendben lennék még a nyikorgást is hallanám talán:)))

Ross(szerző)2010. június 6. 20:15

Köszönöm, Fruzsina, és természetesen nem veszem a bátorságot, hogy a kijelentéssel megvárassalak: legott kijelentem tehát, hogy a folytatás már csak a sorára vár.

zsomcike2010. június 6. 19:55

Kedves Ross! Várom a történeted kijelentését! Mivel a bejelentés megtörtént, akár elképzelve, vagy akár empirikusan. Gratulálok valóságosan! Fruzsina

Ross(szerző)2010. június 6. 19:49

Kedves Ágota, kösöznöm a segítséget, így világos már. Amint az alábbi válaszom utal rá, abból a (képzelt) feltételes módból bizony szárba szökkent egy (képzelt) kijelentő mód. ''Na és most jobb?'' kérdezhetné joggal a nyájas olvasó. Nem az a fontos, hogy jobb-e vagy sem, hanem hogy történjék bármi (akár képzelt történet), ami témájául szolgálhat egy viszonylag rendezett szövegnek.

Ross(szerző)2010. június 6. 19:41

Örülök a látogatásodnak, kedves Lili és köszönöm kedves értékelésedet. Ha nem is ugyanennek a szituációnak a változataként, és nem biztos, hogy pozitív kicsengéssel, de hamarosan megosztom a kedves érdeklődő olvasókkal - terveim szerint három egymást követő részben -, hogyan alakult át a feltételes mód kijelentővé.

gota2010. június 6. 19:40

javított kiadás: ''lesz majd egyszer kijelentő''
hát nincs helyett,hát nem! (elnézést valóban én voltam kaotikus)!
.....Akarja-e?
Ágota

Ross(szerző)2010. június 6. 19:38

Köszönöm, Csaba. Úgy látszik, a tömörebb kivitel nem tett rosszat a szövegnek: a kézirat tartalmaz még néhány versszakot.

Ross(szerző)2010. június 6. 19:36

Kedves Ágota, a misztikus rejtély köntösébe burkolt szavak kifognak rajtam... Fogalmam sincs, mi lehet az, ami ''hát nincs?'' A nyilván nemzetiszínű szalagba öltözött nénit vagy bácsit már örömmel képes volnék azonosítani, amikor rájövök, hogy dehát ő nem tegezve kérdez - azt az eskető pap teszi talán. Egy szóval: Help!

tanarilla2010. június 6. 19:25

Csodálatosat írtál! Köszönöm, hogy míg olvastam, része lehettem ennek a kis történetnek. Nagyon várom a kijelentő módban írt változatát is! Gratulálok! :)

Farkasszellem2010. június 6. 19:25

Ismét itt vagyok! Mit mondhatnék neked? Olyan jó, mint a többi műved, amiről ódákat zengtem ezelőtt. Nem szeretem ismételni önmagam, viszont egyértelműen megy kedvencek közé :)

gota2010. június 6. 19:23

Kedves Ross!
Hát nincs... és akkor az a szalagos néni,vagy bácsi azt kérdezi, Akarod-e......????
Ágota

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom