Szerző

Szabó Imre

Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1227 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. május 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Szabó Imre

Füstbeszállt életek

Szögesdróton innen és túl
Ki van fent és ki van alul?
Ver a szívem, majd megvadul,
Bensőmben vak háború dúl.

A múlt kapujában tétován állok,
Nem is tudom... Mire várok?
Belépek, rám törnek a régi képek,
Az át nem élt fájdalmas emlékek...

Embereket látni a sárgult képen -
Emberek, kik élhettek volna szépen.
Kabátjukra sárga csillag kerül,
Arcukon dermedt fájdalom ül!

Bőrükbe égetett szám a nevük,
Egy marék szalma a fekhelyük.
Ételük: "leves", s egy falat kenyér,
Minden nap új harc az életért!

Nincstelen, kincstelen pőre áradat,
Értetlen, néma, baljós kábulat,
Segítségért kiáltó riadt szemek,
Egymást szorító, remegő kezek.

Hol van már a vidám gyermekkor?
Kényszermunkára ösztökél az ostor!
Hol van a család, hol a szerelem?
Nincs számukra hely, se kegyelem!

Hosszú sorokban csoszogó tömegek,
Gyengék, nők, öregek és gyerekek,
Megannyi emberi roncs és tetem,
Megannyi fájdalom és gyötrelem.

A Sötétség földjén járnak ők,
Bűnük, hogy ismerik a Teremtőt.
Hallani milliók dermesztő sikolyát,
Az emberi lét csúfolja meg önmagát!

Sóhajt a föld és nyeli a vért,
Magához ölelve tengernyi gyermekét,
Kiknek életet adott hajdanán,
S most visszakapja őket idejekorán.

Egymásra dobált holttestek,
Sötétszürke, bűzlő füstfellegek,
Látni a gyilkos eszme tébolyult mosolyát
S érezni az égő emberi hús szagát...

Ez egy egészen égő áldozat,
Megváltás ez vagy kárhozat?
Közelről köszön e népre az elmúlás,
Irigység árnyékából előbújó árulás.

Vörösen tomboló lángok árja
Az ártatlanokat lesi, várja,
Mohóságát semmi sem csillapítja,
Izzó nyelvével az eget nyaldossa.

Fülünkbe kiált a múlt, és feltépi sebeit!
Hány síró anya ölhette meg kisdedeit?
Inkább ők, mint hogy kutya tépje szét,
S hány ember adta fel a reményt?

Miért születik meg az, ki öl?
Miért ölelik meg azt, ki gyűlöl?
Miért öl anyát, kit anya szült?
Kinek mellén "kereszt" feszül?

A jelenbe visszalépni, jaj, siess!
Mert a múlt szörnye ébredez.
Kiálts az égre! Kiálts a mélybe!
Ne bújj a közöny köpenyébe!

Rántsd le a leplet e gyalázatról!
Emlékezz meg a milliónyi áldozatról!
S ne engedd újra felnőni a gonoszt!
Állítsd az Igaz Bíró elé a Gyilkost!

Arcukra a feledés homálya ült,
Tetemükre fekete föld került.
Szögesdróton innen és túl
Ki van fent és ki van alul?

2010. május

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


vilagjaro62013. december 27. 20:21

sem ISTENNEL sem ISTEN nélkül,ember és emberközt ne tégy különbséget ! Ez minden ember kötelessége ,''aki mind ez ellen vét,bitófára vele ''! Maradjon mindörökre a múltnak emléke ! Utókornak mesélni kell róla ,ne lehessen ismétlésnek semmilyen
módja . fejet hajtok, az alkotásnak !!!

Bosza(szerző)2013. január 24. 21:10

Kedves eerika! Köszönöm szavaid!

eerika2013. január 24. 08:55

Elakadt a lélegzetem. Megrázó az írásod.
Nagy alkotás!

Bosza(szerző)2010. június 3. 21:26

Kedves Lajos, csak ismételni tudom önmagam, megtiszteltél!!!!!!!!!! Köszönöm

Vargazlajos2010. június 3. 21:17

Ez nem is vers, ez több, ez egy mű! Egy mementó!
Ilyet igaz emberek írnak.
A világ igaza is lehetnél ezért a műért!
A történelem nem ismételheti meg önmagát.

Bosza(szerző)2010. június 3. 21:05

Kedves Virág! Megtiszteltetés, hogy olvastad soraimat. Köszönöm

Törölt tag2010. június 2. 21:58

Törölt hozzászólás.

Bosza(szerző)2010. május 28. 21:52

Kedves Attila!

Köszönöm elismerő szavaid! Nem csak szerelmes verseket írok, lesz még más is.

abirta2010. május 28. 21:20

Bevallom kicsit megijedtem hogy csak szerelmes verseket fogsz írni, de most ezzel az írásoddal megleptél.
+ értelemben! Szerintem lesz még örömünk írásaidban.
Gratulálok.

Bosza(szerző)2010. május 27. 20:40

Köszönöm Nektek ezen megtisztelő sorokat.

ROBBIEASK2010. május 26. 07:51

szerintem, teljesen jó úton jársz a költészet felé,
érzékeny vagy és a Füstbeszállt életek-ből
látszik, hogy nagyon el akartad mondani.
csak így tovább! tisztelettel

meszeletra2010. május 20. 06:47

Hát ez a debütálás jól sikerült!Már a cím is beszédes:Füstbeszállt életek.Ennél a versnél a terjedelem nem ment a minőség rovására.Azt hiszem,az ott történt borzalmakat rövidebben nem is lehetne hitelesen ábrázolni.A hitelességét pedig magam is igazolhatom,ugyanis a tavalyi évben megadatott nekem is,hogy meglátogathassam Auschwitz-Birkenaut,az úgynevezett megsemmisítő tábort,ahol a szögesdrót által közrefogott életeknek a ''füstté válás'' felé vezető egyirányú útját végigjárhattam.Annak minden stációját.Szerencsére én csak képletesen.Ám a versed szereplőinek nem volt ilyen szerencséjük.Akiknek pedig mégis,azok tényleg Fortuna kegyeltjeinek számítottak.De ez a füst,az embertelenség iszonyatos füstje versed által most ismét életre kelt.Az ott füstté vált életekre való emlékezés teszi őket örökéletűekké,örök halhatatlanokká.Köszönjük az emlékezést,köszönjük az emlékeztetést!

Bosza(szerző)2010. május 19. 23:55

Kedves Éva!
köszönöm türelmedet a vershez és az elismerésedet. Verseidet olvasva nagyon megtisztelő a figyelmed. Üdvözlettel: Bósza

Bosza(szerző)2010. május 19. 21:59

Kedves Ross!
Köszönöm megtisztelő soraidat, építő szavaidat. Próbálkozásaim még nagyon kezdetlegesek, de remélem majd fejlődök. De egy Auschwitzi látogatás ezt hozta föl belőlem. Még egyszer köszönöm.

Ross2010. május 19. 21:41

Feladtad a leckét a bemutatkozó verseddel. A kiváltó szándékkal, a mondandóval, a jelenre és a jövőre vonatkozó következtetésekkel feltétlenül csak egyetérteni lehet. A terjedelme első olvasásra kicsit túl bőnek tűnik, de elképzelhető, hogy a csonkítás az erejéből venne el. A versszakok között vannak formailag szinte profi minőségűek, akadnak ritmusukban megbiccenő, inkább amatőröktől megszokott rímekkel végződő sorok, és persze e két szélsőérték közöttiek is. Összegezve mindenképpen jól tetted, hogy megírtad. Gratulálok és várjuk a továbbiakat!

amalina2010. május 19. 21:41

Kedves Imre!
Ilyen hosszú verseket én nem szoktam végigolvasni. Hogy most végig jutottam, az egyrészt a sajnos soha nem feledhető témának köszönhető, de az ezt jól végigvivő verselésednek is. Gratulálok, ez férfimunka volt!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom