Nekem itt kell élnem!
Külhonban nézelődtem, egy kicsit.
Mondták.
Láttam!
Ötven évvel előttünk járnak!
De! ŐK is elkezdték valahogy!
Elmondanám, hogy mit láttam!
Április volt.
MI túristáskodtunk.
ŐK, élvezték a nyarat-a tavaszban.
Furcsa az időjárás mostanában.
Az EMBER rátelepedett a VILÁGRA.
Arányt tévesztett.
A TERMÉSZET egyensúlyozott,
amíg tudott!
Végül haragra gerjedt.
Néha úgy tűnik, TÖRLESZT!
Belgiumban nyugalom honolt.
Békességben zajlott az élet.
A teraszok tárva-nyitva,
néztek az égre.
Az emberek ücsörögtek, beszélgettek, lubickoltak a fényben.
A boltokban csak a turisták
tolongtak.
Az utcák, terek,
zsúfolásig telve mint Pesten.
De, ez nem tűnt harsánynak.
A Metrót, a föld alá dugták.
Ment a dolgára autó, villamos,
kerékpárosok özöne és a busz.
Egyszerre óvják a multat-
és építenek újat.
Közben, minket turistákat is
kellően méltányoltak!
Szerettem volna sokáig csodálni,
az óramű pontossággal működő
rendet,
mely élettel volt tele!
De szájtáti, lemaradó turista,
a csoport szégyene.
Az élményről,
a sok szépségről,
majd máskor számolok be!
Pécel, 2007. július 19.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!