Szerző
Purzsás Attila

Purzsás Attila

Életkor: 57 év
Népszerűség: 138 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1604 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. április 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (25)

Purzsás Attila

Sorstalan

Kopott cipőben lépdel a magány
sötét sikátorok rejtekén,
koszos szatyrokba csomagolt élet,
újságpapírba rejtett remény...

Hideg, kemény pad, te drága otthon,
agyongyűrött kartonlapvilág,
kukák mélyére bújó túlélés,
s már senki sem kíváncsi rád...

Mint kutyapiszkot járda szegletén,
undorral lépnek át emberek,
csak filléreket kérsz és kis reményt,
árulod sorstalan életed...

2010. április

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


purzsasattila(szerző)2017. március 30. 16:44

Köszönöm figyelmedet! :)

Sida2017. március 6. 07:01

Most találtam rá kitűnő versedre. Szívvel olvastam.
Si

Edeke2013. április 6. 12:28

Nagyon profi vers! Joggal ajánlottad 11-ére!

purzsasattila(szerző)2010. október 28. 21:55

Köszönöm szépen mindnyájatoknak, hogy olvastátok, kedves
Japcsi,
Marie,
Margit,
Ági!
Neked külön is köszönöm, kedves Marie, hogy a nap versének jelölted! Nagyon meghatottál vele! Azt hiszem ennyire azért nem jó, de nagyon köszönöm, jól esett kedvességed!
Ölellek:
Attila

hamoriagi2010. október 28. 20:03

Nagyon életszerű és szívszorító téma, remek vers! Gratulálok: Ági

pete572010. október 28. 19:26

Nagyon tetszik! Gratulálok!

Marie_Marel2010. október 28. 16:34

Hűha! Ez igen jó! :-))

jusziko2010. október 28. 16:30

Attila, ez remekmű! A téma megrázó, mindannyian szembesülünk vele :(

purzsasattila(szerző)2010. szeptember 26. 15:07

Kedves János, köszönöm, hogy ezt is olvastad!

Schmidt_Aladar2010. szeptember 26. 12:54

:( megrázó!:( nincs szigetelés...üdv: János

purzsasattila(szerző)2010. szeptember 26. 12:21

:(

Mygan2010. szeptember 26. 12:13

:)

purzsasattila(szerző)2010. június 14. 14:27

Üdv. itt is kedves, Kalitka! :))
:((

kalitka2010. június 14. 10:06

:((

purzsasattila(szerző)2010. május 27. 14:27

Köszönöm!
Sajnos szomorú, mai téma, de muszáj írni róla!

kozmazsu2010. május 27. 14:18

Attila! Ez gyönyörű!

purzsasattila(szerző)2010. május 25. 20:54

Zsanett, köszönöm! Természetesen jóvá hagyom, nagyon örültem látogatásodnak! :))

cedrus492010. május 25. 20:12

Elvittem..de kérlek, hagyd jóvá..vagy törlöm, ha úgy gondolod..!
https://sites.google.com/site/zsefycedru sversek2/pa-versei

purzsasattila(szerző)2010. május 14. 18:18

Köszönöm kedves Ágota, hogy itt jártál! :))

gota2010. május 14. 17:12

Szép és elgondolkodtató vers.Örülök, hogy rád találtam.
Ágota

purzsasattila(szerző)2010. május 6. 07:23

Kedves Mária, köszönöm szépen!

marakod2010. május 5. 18:40

vevője lesz tán egy csaló,
ellopja feledett neved,
mámorból ébreszt a való
a fogházban épp fürdetnek

Nagyon szép a versed

purzsasattila(szerző)2010. május 3. 15:56

Kedves István!
Természetesen a te véleményeddel erről és hasonló témákról tisztában vagyok.
Gyönyörű írásaid is sugallják, hogy miképp érzel! Minden tiszteletem tiéd ezért!
Leginkább a külső olvasók felé céloztam azt, hogy hátha megérint pár embert, csak lehet hogy nem jól fogalmaztam (akkor bocsi).
:)
Üdv.
Attila

Vallejo2010. május 3. 15:47

Igazad van Attila!
Olvastál engem, bizonyságot láttál rá hogy osztozom a véleményedben.

purzsasattila(szerző)2010. május 3. 15:13

Kedves István, örülök hogy újra benéztél hozzám!
Köszönöm szavaidat, örülök a véleményednek. :)
Örömöm akkor lenne még teljesebb, ha nem ilyen szörnyű, mindennapi témáról kellene írni! :(
De nem mehet el az ember mellette szó nélkül, muszáj róla írni, hátha csak egy kicsikét is, de felnyitja néhány ember szemét!
Üdv.
Attila

Vallejo2010. május 3. 14:55

Kedves Attila Barátom!
Jó hogy most értem ide, már nem kell mondanom semmit, hisz mindenki elmondta a szavaimat! :-))

Félre a tréfát, hisz a vers ennél sokkal komolyabb és sokkal nagyszerűbb, többet érdemel. Nem túlzok! Régebb óta olvaslak, volt már nagyszerű és kevésbé nagyszerű műved, de ez annyira érett, annyira egyben van, hogy méltán mondom rá: REMEK!
Elvittem! Emelem kalapom Barátom!
Üdvözlettel: Vallejo

purzsasattila(szerző)2010. május 3. 14:38

Kedves Attila, köszönöm szépen!

kistili.2010. május 3. 10:36

Csatlakoznék az előttem szolokhoz,szomorú téma,remek vers!
Gratulálok!

purzsasattila(szerző)2010. május 3. 08:17

Köszönöm László!

Zebike2010. május 3. 07:37

Szomorú, csodálatos vers, minden elismerésem érte.

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 18:22

Éva köszönöm! :)

szonett2010. május 2. 18:12

Gratulálok Attila!:)

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 14:24

Köszönöm Enikő!

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 14:23

István köszönöm, hogy ismét ellátogattál hozzám! Megtisztelő a véleményed!

siskaeniko2010. május 2. 14:18

Ilyenek vagyunk. Átlépjük. Bár nem mindenki, de ha tudunk, segítünk, ha kevéssel is de....
Gratulálok neked.

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 14:16

Köszönöm Zsuzsanna! Ha már pár ember elgondolkodik rajta, akkor tényleg érdemes írni róla!

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 14:12

Zoli köszönöm a gratulát!

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 14:11

Marina köszönöm, hogy ismét jöttél és a véleményedet is! :)
Sajnos tényleg majdnem mindenki átlép rajtuk...:(

purzsasattila(szerző)2010. május 2. 14:09

Kedves White_Rabbit, köszönöm szépen!

stapi2010. május 2. 12:08

Tömör, lényegre törő képek, megszemélyesítés, metafora... Remekül megszerkesztett vers. Szinte fáj...
Gratulálok!

szzs2010. május 2. 10:45

Jó ég! Döbbenetesen szép képeid elgondolkodtatóak!
Üdv.: Zsuzsanna

Törölt tag2010. május 1. 23:21

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. május 1. 21:16

Törölt hozzászólás.

White_Rabbit2010. május 1. 20:11

Nagyon megfognak metaforáid, hasonlataid és a tömörség... a mondanivaló önmagáért beszél. Gratulálok!

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 18:30

Kedves Mária, köszönöm!

csillogo2010. május 1. 18:19

Fájdalmas valóság, napi találkozás az utca számkivetettjeivel!
Élethűen írtad le kedves Attila!

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 18:04

Margit köszönöm!
Sajnos tényleg ide jutott a világ! Emlékszem, gyermekkoromban azért még egész más volt a helyzet. Akkor is voltak szegények, de nem ilyen nyomorult számkivetettek...
Hová halad ez a világ?

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 18:01

Neked is köszönöm Eta! :)

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 18:01

Hevocka köszönöm, hogy itt jártál! :)

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 17:58

László köszönöm, hogy olvastad!

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 17:57

Köszönöm kedves Zsanett! :)

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 17:57

Kedves Zoltán, köszönöm a gratulát!

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 17:56

Kedves Ilona, köszönöm szépen! :)

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 17:51

Köszönöm Imre!
Igazából az a közöny, ahogy az emberek hozzáállnak ehhez a sajnos létező problémához, az indította meg bennem, hogy írjak erről! Pedig tényleg csak egy pici odafigyelés kellene!

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 17:45

Kedves Virág köszönöm szépen! :)

fema19952010. május 1. 12:16

Sajnos mára ez lett a rideg valóság. Régen újságpapírba a zsíros kenyeret csomagolták a szegények, mára az is elfogyott, a remény kerül bele ennivaló helyett, mint írod. Az elit meg azt sem tudja hová költse a milliárdjait. Szégyen, hogy ide jutott a magyar nép. Pedig rendszerváltás is volt. Nagyon szép és nagyon szomorú a versed.

LIne2010. május 1. 12:11

döbbenetesen jó! A hasonlataid, ...elsöprőek.

Hevocka2010. május 1. 11:42

...... elmúltak belőlem a szavak.... olvastam, olvastam többször.... ez a valódi magány....

helszlo2010. május 1. 10:46

Szép-szomorú kép, nagyon valós! Gratulálok!

cedrus492010. május 1. 09:57

Kemény véleményedet gyönyörűen csomagoltad - nem újságpapírba!!

Törölt tag2010. május 1. 08:19

Törölt hozzászólás.

uszuka2010. május 1. 08:15

Megrázó,szomorú vers a szegénységről!Nagyon eltaláltad!!!Gratulálok!!!

Törölt tag2010. május 1. 00:30

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. április 30. 22:20

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. április 30. 21:49

Szomorú bizony!
Köszönöm hogy olvastál Gábor !

Hadnagy1gabor2010. április 30. 21:47

Jól összeszedett gondolatok a szerencsétlen emberi sorsról.Kicsiny hazánkban bizony egyre durvább a helyzet.Míg valakinek helikopter száll le az udvarára addig a másik megfagy télen az utcán...szomorú!

purzsasattila(szerző)2010. április 30. 21:42

Kinga köszönöm szépen!
Jobb lenne, ha nem lenne ilyen és csak szép dolgokról írhatnánk!

Kicsikinga2010. április 30. 21:40

Szomorúan látom a képet magam előtt a versedben is, és a valóságban is . Nagyon együttérző szép lelkeddel írtad!

purzsasattila(szerző)2010. április 30. 21:38

Szomorú, mert sajnos ilyen szomorú a sorsuk...
Köszönöm Ágnes!

Törölt tag2010. április 30. 21:37

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom