Szerző
Purzsás Attila

Purzsás Attila

Életkor: 57 év
Népszerűség: 138 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 810 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. április 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (13)

Purzsás Attila

Beborult

Komor feketébe
forduló égbolt,
szívemre teherként
nehezedő régvolt
érzések hada ostromol,
s vigaszt nem nyújt
semmi buja gondolat,
bennem nem gyújt
reménység fényeket,
lelkem poros polcain
rejtőző remény
koncain marakodva
érzések csatáznak vadul,
s az ég egyre komorabb,
egyre csak borul...

2010. április

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


purzsasattila(szerző)2010. október 28. 22:23

Mihály! :))

Mygan2010. október 28. 22:06

:)

purzsasattila(szerző)2010. október 28. 21:59

Köszönöm!
Karácsonyra egy másik portál által kiadott Antológiában meg fog jelenni ez a vers, egy másik versemmel együtt.
Ez most egy kicsit feldobott! :)) Egy amatőr minden kis sikernek örül!!!

jusziko2010. október 28. 16:37

Szeretem, amikor a rím átmegy, ''lepotyog'' a következő sorra. A hangulata borongós, mégis reményteli (számomra), mert ahol érzések vannak, ott van élet. A közöny...na az már rémisztő!!!
Jó volt olvasni ezt a versedet is!

purzsasattila(szerző)2010. augusztus 3. 10:58

Köszi Imre, örültem a véleményednek és természetesen a kritikádnak is, mert ez a lényege a hozzászólásoknak, hogy segítő, javító szándékkal megírjuk véleményünket.
Én is éreztem, hogy sántít egy kicsit, de akkor valahogy ez így jött ki, így tartottam jónak, de most már elgondolkoztattál...
Az az igazság, hogy mikor ez a vers íródott, olyan lelki állapotban voltam, hogy még a buja gondolatok (szerelem) sem tudott bennem reménység fényeket gyújtani, mert olyan mélyen el volt temetve a remény mindenki és minden iránt, hogy azt hittem ez sosem fog már változni (ez a depresszió? remélem nem!). De szerencsére kilábaltam belőle! :)
Üdv. Attila

Törölt tag2010. augusztus 3. 09:13

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. július 9. 20:45

Nagyon jó! Köszi, hogy meglátogattál! :)

marakod2010. július 9. 20:37

törve tombol vad vihar,
jéggel zajló múltat kavar,
cikázó villámok rém-emlékek,
de por, jég, villám elenyésznek.
Tisztul az ég, romokon a fény
csillan a letisztult remény.



purzsasattila(szerző)2010. május 21. 09:20

Köszönöm Myra ! :))

Törölt tag2010. május 21. 09:14

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. május 20. 11:39

Kedves Jazz, örültem neked! :))
Azért férfiembernek is lehetnek buja gondolatai...(szoktak is lenni :-P)

Jazz2010. május 20. 11:23


Lassan megtanulom a verset, ahá, ez mást ad délben, kedden, csütörtökön, de a buja nem kell :)

:-))))))))))))))))))) Férfi vagy:)))))

purzsasattila(szerző)2010. május 14. 16:04

Köszönöm, köszönöm kedves Virág!!!:))

Törölt tag2010. május 10. 15:37

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. május 6. 14:58

Krisztina köszönöm hogy itt jártál!

Jazz2010. május 6. 12:47


Egyáltalán nem baj, ha szomorú :)))))).. engem nem fogott meg túlságosan... nem tudom Attila, nem olyan túl jó nekem, de én inkább megmondom... ismersz.

purzsasattila(szerző)2010. május 3. 08:14

Miriam köszönöm szépen!

miriam2010. május 2. 23:26

Tudod... a felhők felett mindig...:)
Remek vers, nagyszerű képekkel!!Gratulálok!

purzsasattila(szerző)2010. május 1. 18:11

Köszönöm kedves Margit! :)

manco2010. április 30. 23:04

Attila! érzéki a versed, talán szomorú egy kicsit, de igaz.
Gratulálok Rózsa Margit

purzsasattila(szerző)2010. április 30. 20:02

Attila köszönöm szépen! :)
A borús hangulat borús verset szül, de szerencsére azóta már kiderült!

Attila_the_hun2010. április 30. 18:31

Hmm...ez elég szomorúra sikeredet :(
A szomorú illetve a drámai verseket én is szeretem, de inkább akkor, ha azért a végén egy pici, egy kevés reményt is megmutat.
Mindenesetre gratulálok ehhez a versedhez is, mert bizony ez is megérdemli! :)

purzsasattila(szerző)2010. április 30. 08:58

Köszönöm Sándor! :)

legland2010. április 30. 06:36

Gratulálok Attila!Ez nálam mindent vitt.Nagyon jó!:)

purzsasattila(szerző)2010. április 29. 20:30

Kedves János, köszönöm szépen! Igyekszem porolgatni.:)

Justice2010. április 29. 17:57

Szia Attila! ''érzések hada ostromol'' Ilyenkor kell leporolni a poros polcokon rejtőzködőt és írni egy jót. Gratulál üdvözlettel: János

purzsasattila(szerző)2010. április 29. 11:06

Kedves Ágnes, kedves Attila köszönöm szépen! :)

abirta2010. április 28. 22:44

Gratulálok Attila.

Törölt tag2010. április 28. 20:40

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. április 28. 18:34

Kedves Marianna, köszönöm szépen! :))

mezeimarianna2010. április 28. 17:56

Jajj már lig látok:((Gratulálok!!!

purzsasattila(szerző)2010. április 28. 16:55

Köszönöm László, én örülök hogy olvastad! :)

Zebike2010. április 28. 16:54

Gratulálok remek versedhez. Örültem, hogy olvashattam.

purzsasattila(szerző)2010. április 28. 07:19

Kedves Panna, köszönöm szépen! :)

purzsasattila(szerző)2010. április 28. 07:18

Már derül! Köszönöm látogatásodat Éva! :)

purzsasattila(szerző)2010. április 28. 07:16

Druszám, örülök hogy ismét itt jártál, közi a gratulát! :)

purzsasattila(szerző)2010. április 28. 07:16

Kedves Irén, köszönöm szépen! :)

Panna2010. április 28. 00:11

Attila!
na egy igazi közhelyet írok Neked:
A felhők fölött mindig kék az ég!
puszillak
Panna

dreaming582010. április 27. 22:44

Szia Attila!
Jó vers - és egyszer csak kiderül :)

Attila_the_hun2010. április 27. 22:01

Tetszik nekem ez a versed! Jó volt olvasni! Gratula! :)

irenfi2010. április 27. 20:19

Kedves Attila!
A szomorúság és a vidámság mind a tied:)
Írtad magadról a verseiddel mutatod meg magad :)
Most bánatos vagy,és ez a vers így lett jó :) holnap majd boldog leszel mert a
,,rejtőző remény,,
elő bukkan :))
Üdv Irén

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 19:29

Valahogy a szomorúság mindig jobban megihleti az embert, jobban jönnek a leírni való érzések. Azért vidáman jobb szeretem!
Köszönöm kedves Anikó, hogy olvastad! :)

nefelejcs2010. április 27. 19:22

Kedves Attila!
A versed nagyon jól sikerült,- kár, hogy a szomorúság volt az ihletője.
Vigasztalásként mondom, ne felejtsd: a borúra
jön a D E R Ű - meglátod.
Szeretettel: Anikó

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 19:14

Kedves Kata, kedves Ági nagyon köszönöm! :))

hamoriagi2010. április 27. 18:41

Arra azért jó a borús hangulat, hogy szülessen belőle egy ilyen nagyszerű vers! Gratulálok: Ági

19702010. április 27. 18:00

Van úgy, hogy beborul...és akkor ilyen!Jó vers lett, gratulálok Attila!

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 16:31

Kedves Máté, köszönöm szépen! Jobban szeretem én is, ha nem ilyen, hanem vidám érzésekről írok verset, de sajnos néha azért mindenkire rátör egy kis ború!
Örülök, hogy ismét itt jártál, szavaiddal elkényeztetsz! :))

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 16:27

Köszönöm Zoltán! Valóban így van, mintha tükörbe néznék, csak sajnos néha görbe tükörbe!

Törölt tag2010. április 27. 16:04

Törölt hozzászólás.

Grigo_Zoltan2010. április 27. 15:27

Milyen szépen megírtad ezeket az érzéseket ! Mintha az ember tükörbe nézne és magát látná....gratulálok, ez nagyon szép. Zoltán

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 14:50

Bizony, borúra derű! Most már itt tartok, főleg hogy te is felvidítottál látogatásoddal István. Köszönöm hogy ismét meglátogattál! :)

Vallejo2010. április 27. 14:09

Attilám!
Most kiderült, hogy beborult, de Te is tudod, hogy hamar kiderül, mert gyerekkoromban szoktam hallani a mondást borúra derű. Biztatlak emlékezz az ősi bölcselet igazára. Nem mellesleg remek verset írtál.
Tudod szívesen olvaslak!
Baráti üdvözlettel: Vallejo

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 13:52

Kinga, köszönöm szépen! :))))

Kicsikinga2010. április 27. 13:12

Csak azért borul, mert a felhők is meghatódtak, és sírni vágynak szépséges versed fölött, miatt!
Utána pedig egy suhintás, és a szivárvány máris ezer színben ragyog Neked, és mindenkinek, aki valaha is szomorú volt!!!!!!!!!!
Nagyon szép, amit írtál!

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 12:09

Köszönöm Zsuzsanna! :)

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 12:07

Én azért turkálok közöttük, még ha némelyik poros is...
Üdv. Imre :)))

szzs2010. április 27. 12:07

Attila! Csak most lett újra internetem, ezért csak most olvashattam versedet. De örömmel olvasom: már derül.
Derüljön is, bizakodó verseidet nagyobb kedvvel olvasom. Üdvözlettel: Zsuzsanna

Törölt tag2010. április 27. 11:55

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 10:09

Kedves Hevocka, köszönöm szépen! :))

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 10:07

Kedves Marina! Köszönöm szépen gyönyörű gratulációdat! Valóban így van, ahogy írtad, nálam szerencsére már süt a nap... :)

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 10:03

Kedves Eta, kedves Ilona köszönöm szépen! :)

purzsasattila(szerző)2010. április 27. 10:02

Kedves Enikő, köszönöm! :)
Ez egy ''nehéz pillanatomban'' íródott versem. Szerencsére már tényleg derül!

Hevocka2010. április 27. 09:35

Igen, leejtik terhüket, megkönnyebbülnek és fehér báránykák leszenek. Sokat sem kell várni járjuk...
Tetszik.

Törölt tag2010. április 27. 08:34

Törölt hozzászólás.

uszuka2010. április 27. 08:29

Sokunknak most beborult,de azért reménykedjünk!Gratulálok szép versedhez!!!

LIne2010. április 27. 08:09

Ó Attila! A borút mindig a fény váltja, bízzál ebben.

Eta.

siskaeniko2010. április 27. 07:50

Attila kedves. Gratulálok fájdalmas, szép sorokba írt versedhez, melyből minden érzés teljesen átérződik. De egyszer kiderül, majd meglátod. Viszem a szívvel.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom