Szerző
Dudás Rozália

Dudás Rozália

Életkor: 57 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 495 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. április 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Dudás Rozália

Tavasz

Tavasz
Ébredő tavasz, mi hozza a kékséget!
Felhők mögül kibukkanó Napsugár,
melegíti, ázott, fázott Földünk!
Nyiladozó, apró virágok nézik a valót.
Szunnyadó létezésünk, lassan egymás felé fordul.
Tegnapunk, a mába merül, feledésbe
hagyva a hófödte tájat.
Csicsergő, borzas-tollas madarak,
viszik hírül, itt a tavasz, itt a tavasz!
Lázadó emberiség lassan nyugvásra talál,
békét, életet hozó tettek!
Életet adó hónapok jönnek,
emlékezve a zord tél összetartására.
Csendes hegyi patakok, zúdulnak alá,
sodorván a tegnap jeges jégtábláját.
Kicsi folyók, mik medrükből kilépnek,
száguldva, csobbanva egy-egy kősziklához.
Holnapunk illatos fenyvese, puha mohás pázsit,
nyújt menedéket, a ma ábrándos létezésnek!

Szikla tömbön ülve merengtem a létezésünk perceiről!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kalitka2010. június 14. 13:43

''Holnapunk illatos fenyvese, puha mohás pázsit,
nyújt menedéket, a ma ábrándos létezésnek! ''
Tetszett a befejezés...:))))

ha2010. április 18. 08:34

Egyszerűen szép!
Gratulálok hozzá!

zsomcike2010. április 18. 07:17

Gratulálok Rozália a szép képeidhez! Fruzsina

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom