Szerző

Irol

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1061 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. április 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Irol

Fűszál

Fűszál... milyen vékony, milyen törékeny,
Az élet mezsgyéjén gondolod jelentéktelen
Kicsi, vékony, és elbújik, ha a hideg jön
De most tavaszodik, menekül a hidegből
Ki akar törni a hómező végtelen mezejéből
Fa akar lenni, a maga egyszerű erejéből
És talán sikerül is neki, lehet, hogy nagy lesz?
Lehet, hogy egyszer majd a világért nagyot tesz?
Lehet, hogy ez lesz az a csoda, amely megvilágít
Lehet, hogy ez lesz az, ami majd a virágait
Szabadjára engedi, és életet ad. Életet!
Amely a sötétbe hozza a nyári fényeket
Fényt! Amely felvirágozza majd a tavaszt.
Fényt! Amely elhallgattat minden panaszt.
Fényt! Amely emlékeztet, hogy van még remény
Fényt! Amely megcsillan majd mindenki szemén.
Mert igen! Egy fűszál adhat annyit nekem
Ami pont elég arra, hogy felnyissam a szemem
Kinyissam! Lássak! És üvöltsek az égre nézve:
Köszönöm, hogy adtad! Van valamim végre!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Irol(szerző)2010. április 6. 17:10

Köszönöm:)

Kicsikinga2010. április 5. 14:43

Szerintem most kellene abbahagynom a versek olvasását, mert lélekkel ennyit el nem lehet bírni az biztos!
Köszönöm, hogy nekem is lett ''valamim''!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom