Hajnalpír
Te vagy - mert lettél - az életem.
Közel kerültél hozzám - kéretlen.
Álmaid álmaimba szőtted,
s nem hagytad, hogy elszakadjak Tőled.
Bicegő létem támaszra lelt.
Didergő testem magához ölelt.
Lobogni még nem tudok, de már égek.
Köztem és Közötted kigyulladtak a fények.
2010. március
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
amalina(szerző)2010. július 24. 02:19
Na Szima, és itt? Férfi vagy Isten??
Köszönöm, hogy olvasod, s véleményezed verseimet!
Üdv.: Sch. Éva
Törölt tag2010. július 24. 00:47
Törölt hozzászólás.
amalina(szerző)2010. április 25. 17:30
Köszönöm, Zebike!
Zebike2010. április 25. 16:23
Tetszett a vers, elismerésem.
amalina(szerző)2010. április 5. 19:05
Ilona, Lujza, Kinga, Miriam - köszönöm hozzászólásaitokat, gratulációtokat.
Éva
miriam2010. április 5. 18:26
Gratulálok versedhez, nagyon tetszett!
''Bicegő létem támaszra lelt.
Didergő testem magához ölelt.'' ... ez a két sor különösen...:)
Kicsikinga2010. április 5. 10:50
Nagyon szép! Bizony ''kéretlen'' jön a Szerelem! Ha kérjük, akkor maradásra ''szoktuk''!
Rendszerint akkor ''kéreti magát''!
lujza1986062010. április 4. 22:55
Kedves őszinte sorok. Gratula.
uszuka2010. április 4. 19:00
Nagyon szép!!!