Szerző

Irol

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1491 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. március 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (9)

Irol

Megint küzdök

Hmm... hányszor ígértem, hányszor fogadtam
Mindig beleestem, mindig kifakadtam
Mindig csodálkoztam, mindig értetlen voltam
Sose hallottam hangját: "Én megmondtam... "
Ugyanaz a helyzet, ugyanaz a hiba,
Ugyanaz az érzés, változatlan téma.
Megint rosszkor, rossz helyen voltam
De rajtam kívül ez másnak meg se kottyan
Megint beleestem a hibába. Nem akartam.
Megint buktam, pedig semmi rosszat nem hallattam.
Valahányszor élek, és érzéseim támadnak
Valahányszor látok és vágyaim fakadnak;
Mindig pofont kapok a sorstól, és tőle sem csókot
Sem ölelést, Sem szerelmet. Még csak nem is bókot.
Közönyt, barátságot igen, jót, és mélyebbet soha
Hogy miért? Mert nekem a gép ezt az életet dobta.
Most jöhetne a sírás, jöhetne a sajnáltatás
A sérült lelkemnek a sebnyalogatás:
A világfájdalom, a suicide beteg hajlamok
A könyörgés, rimánkodás, unalmas dallamok
Ezt várhatnám én is, ezt akár te is gondolhatnád
És az elhajtott lehetőségeket talán meg is bánhatnád
Megvolt minden, tökéletes lehetőség, de nem!
Mit gondolok én? Magamnak jót? Hihetetlen!
Miért gondolom, hogy jó lehet egyszer nekem?
Miért hiszem, hogy révbe ér majd a lelkem?
Hisz megint csak küzdök, harcolok ellene
És bár tudom, hogy ez a kín nem nekem kellene,
Megint és megint küzdök a szenvedéseimmel szemben.
De talpra állok, tekintetem magasan, talán a Mennyben?
Felnézek és kiáltok, üvöltök, ahogyan a torkom bírja:
Mondd, miért hagyod, hogy sorsom e keserűséget írja?
Miért teszed sokadszor az ellenkezőjét annak, amiért imádkoztam?
Hitem kell? Megkaptad! Soha nem kételkedtem, csak fohászkodtam;
Akkor miért nem adsz nekem kegyelmet?
Miért nem kapok én sohasem szerelmet?
Sok amire vágyok, amiért ember akarok lenni?
Gyarlóság, amiért emberként akarok tenni?
Azt mondod talán, lehet, nem érdemled
De én erre bőszen visszakérdezek:
Hány próba kell, amíg célba érkezek?
És kérdem én, annyiszor hallgattál, én miért ne tenném?
De aki eddig gondoskodott rólam, el miért felejteném...
Tudom, hogy válaszodat most meg nem kapom,
Elszánt vagyok, magamat senkiért el nem hagyom:
Küzdök! Harcolok! Megint! Én soha fel nem adom!
Ha kell, a harcomat az ördöggel is lefolytatom.
Nem hagyom, hogy egy egyszerű pofon kifogjon rajtam
Mert erősebb vagyok, és igen, bennem van a hajlam:
Istenem, ha nem is veszel szárnyaid alá, csak ne temess el:
De akiért élek, azt kérlek a közelemből soha ne vedd el...

Irol

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Irol(szerző)2011. június 22. 12:43

MoonlightWolf, köszönöm.

Kek_lang2011. június 20. 22:13

Nagyon őszinte és nagyon jól megvan fogalmazva. Tetszik. Gratulálok!:)

Irol(szerző)2010. december 29. 06:07

Emikee!

Köszönöm.

emikee2010. december 28. 10:02

Ez nagyon jó...őszinte igaz érzelmek...fantasztikus nem lehet ráunni:)

Irol(szerző)2010. október 11. 06:48

Maszk!
köszönöm, meglesz!

Maszk2010. augusztus 19. 22:27

Öszinte, erőteljes sorok, szép munka. Elismerésem. Az érzés pedig nagyon ismerős... látogass meg majd később ha gondolod, mire felkerül - szerintem neked is ismerős lessz.

Irol(szerző)2010. július 20. 22:26

Zeros, köszönöm, örülök, hogy tetszik. Ha akarod, publikálhatod ennek a versnek a linkjét. És még egyszer köszönöm, mindig jól esik a dicséret és a kritika is:))
És persze az elérhetőségem adott:)

Zeros2010. július 20. 03:16

Egyszerüen,csodálatos nem tudok rá unni.:).

Irol(szerző)2010. április 19. 06:21

Köszi:)

Boris6662010. április 7. 01:54

őszinte érzések... azokból születnek a legszebb versek
mint pl ez is :) Grat :)
és nem csak te vagy ezzel így...

Irol(szerző)2010. március 30. 18:52

köszönöm szépen

Zeros2010. március 30. 18:36

csodálatos lett, valahogy együtt érzek veled... =(

Vass_Janos2010. március 24. 18:02

igaz gondolatok, igaz érzése, s igaz pillanatok
gratulálok neked ezekhez...
s kívánom életed vidámabban teljen
és közlöm, én sem a boldog, megértett vagyok

látom szereted, s ez helyes
látom Isten nem segít...
hidd el, hogy majd egyszer rád tekint
hidd, hogy ha elveszel, veled veszik szerelmed

S ne felejtsd el azt a gondolatot
mikor azt mondták, hogy a pokol is boldog
ha ott azzal lehetsz kit tiszta szívből szeretsz
s soraim most már végre abbahagyom.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom