Szerző
Molnár Zoltán

Molnár Zoltán

Életkor: 27 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 10721 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. március 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Molnár Zoltán

Nagyapám

Fáj, zokog a lelkem:
Kit legjobban szerettem,
Már mindenki elfeledte!
Csak én maradtam,
Ki kutatta, kereste!
De még sem találtam,
Csak a vérző helyét
A szívemben.
Kitépték belőle...
Már nem nyújtsa felém kezét,
Már nem érez semmit,
És nem lát senkit!
Lelke felszállt a mennyekbe...
Lassan belefulladok a könnyekbe.
Hiába vigasztalnak engem,
Hiszen az üresség ott marad a szívemben!
Mindig másak a napok,
De az érzések ugyanazok;
Hiány, szeretet, fájdalom,
És az ottmaradt sírhalom!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


The_DarkAngel2010. május 31. 15:22

Ez annyira szép!='((

zolistar(szerző)2010. április 18. 17:59

Köszönöm szépen!

gabriella19972010. április 18. 17:23

Ez egy nagyon gyönyörű vers!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom