Szerző

KenytheOne

Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1017 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. március 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

fanee, rebus, 1 láthatatlan tagunk

KenytheOne

Elhaló

Elhaló mélység sötét fényében,
derengő ajkak lidérc tüzében,
holtak tavának lángoló vizében,
alva a porban s egyszer csak ébren.

Fénylő álmok homályos képe
elfacsart testtel egy szilánkra lépve
talán még élve, talán megégve
semmi csak úgy is, a mindenhez mérve.

Fekete húsban rothadó elmék,
letépett karjukat tűzbe vetették,
mily csodás emlék, mily csodás emlék,
ennyi a hatalom, lángok és pengék.

Derűs némasággal szikrákat szórva,
silány kötelékben, ernyedten lógva,
könnycsepp, kiáltás arcára fagyva,
véres sziklákon még siklik a hangja.

Keselyű érkezett testének tőrével,
áldozatra lesve, vérszomjas csőrével,
az üres szempárban, míg önmagát látta,
megborzongott kissé, aztán kivájta...

Vakon és sötéten tátongó bánat,
ha már elvette, fizesse az árat,
méregként testében elvegyült szerelem,
füstölve hullt le a keselyű mereven.

Csapongó derű vész el a ködbe,
roppanó csontok csapódnak a földbe,
Részint végzet, részint látszat,
lényeg hogy eléri, azt amiért lázadt.

Tehetős az ember, tehetős az állat,
mégis csak az egyik emelhet vádat,
Látszólag bűnében is teljes a léte,
mégsem vésik kőre, "talán megérte."

Sorvad a tenyere, olvad a szikla,
eggyé válni, ez minden titka,
nem hagyott hátra, csak őt és engem,
őt már eltemettem, most már én fekszem.

Hideg a kőlap, dermeszt a szél is,
fájdalmat akarok érezni mégis,
kívánom tudni, hogy létező lettem,
látni hogy születek, ha már elmentem.

Kimúlt a madár, elhűlt a teste,
kitépett szárnyait már ne keresse,
ott fekszik mellette, utolsó tette,
ösztönből ette, másként nem tehette.

Folyékony ólom a hallók fülébe,
éles szilánkok a látók szemébe,
elkívánt életek a gyávák kezébe,
önzetlen halál, méltó e névre?

Elhalkul minden. Csend van.
Halkul minden. Csend van.
Halk. Csend.
Csend.

2009.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rebus2010. május 10. 21:24

Ez túl jó hogy igaz legyen de mégis az.
Ez az élet s mindeggyikünk végig megy rajta.

KenytheOne(szerző)2010. április 21. 22:20

A csöndet megtörted barátom, de már amúgy is untam!! :D szóval köszönöm kommented, örülök, hogy valaki ide talált végre :) Vagy csak mindenki közönyös? xD

Törölt tag2010. április 21. 18:51

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom