Szerző
Purzsás Attila

Purzsás Attila

Életkor: 57 év
Népszerűség: 138 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1259 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. március 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Purzsás Attila

Reménykedés

Százszor és ezerszer arról ábrándozok,
mi lesz, ha a szerencse egyszer rám mosolyog,
kegyeibe vesz már egyszer végre az élet
és vége lesz ennek a nélkülözésnek.

Ha végre nem csak arról szólna életünk,
hogy minden falat kenyérért meg kell küzdenünk.
Reggeltől estig folyton csak gürcölünk,
közben az élet elrohan mellettünk.

Az élet malmában őrlődök csak egyre
és sajnos legtöbbször a kettőről jutok egyre.
De gyógyír a bajban a gyönyörű család,
velük áthidalom az élet összes baját.

A család ami nélkül már feladtam volna,
a szeretet ami nélkül elvesztem volna,
a fiaim akik nélkül üres lenne az élet,
a párom aki a bajban is mindig megértett.

Hányszor de hányszor hittük azt hogy jobb lesz,
kitűztük a célt és bíztunk benne, meglesz,
de a tervek füzetébe bármit is beírtam,
az élet nagy radírja kitörölte onnan.

Pedig én akartam, pedig én dacoltam,
csak azért is elérem azt, amit akartam,
de valahogy az élet mindig keresztbe tesz,
nem adja amit kérek, inkább csak elvesz.

Nem is értem azt, hogy mért jutottam ide,
hiába az akarat, nem jutok semmire.
Lehet hogy a hibát nem is magamban kell keresnem?
Lehet hogy egyszerűen csak rossz helyre születtem?

Milliónyi kérdés mi folyton csak ég bennem.
De választ ki ad rá, kitől kell kérdeznem?
Álmomban mindig egy jobb világban élek,
de jön az ébredés és vége a mesének.

Remény az mindig van, csak ebben bízhatok
és leginkább magamban, mert másra nem várhatok,
de tán egyszer majd kegyeibe vesz az élet
és sokkal szebb vége lesz ennek a mesének.

2010. február

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


purzsasattila(szerző)2011. február 17. 21:39

Bizony! Az hal meg utoljára :)
Köszi, hogy olvastad!
Attila

Rika2011. február 17. 20:28

Remény az mindig van...

purzsasattila(szerző)2010. június 14. 14:32

Különben mi értelme lenne az életünknek?
Örültem neked itt is, kedves Kalitka! :))

kalitka2010. június 14. 10:13

''A család ami nélkül már feladtam volna, ''
A jó család minden kincsnél többet ér!!!

purzsasattila(szerző)2010. május 17. 21:05

Kedves Mária, köszönöm szépen! :)
Látom azért neked is vannak hasonló gondolataid.
A felrakási sorrend amúgy nem igazán mérvadó, mert nem mindig a megírási sorrendben teszem fel verseimet, sokszor szemezgetek a régebbiek közül is, így keverednek az újabbakkal, mikor-milyen hangulatom van...

marakod2010. május 17. 20:58

lehet hogy jobb lenne sült galambra várni,
mint ebben az életben küzdeni, vágyni?
vagy másként is lehetne mindent szemlélni
örülni a jónak, mit sikerült elérni.

szerető szép család - mi fontosabb ennél
gazdag magányban tán boldogabb lehetnél?
Tehetséged szárnyán repülsz a csúcsokra
anyagi jóléted nem juttatna oda.

Azért sok sikert kívánok, nagyon szeretem a verseid, ha nem is felrakási sorrendben olvasom őket.

purzsasattila(szerző)2010. április 14. 20:25

Köszi Enikő, hogy ezt is olvastad. :))))
Szerencsére optimista típus vagyok és azt hiszem eddig aránylag jól irányítottam az életemet és sikerült minden rosszat áthidalni. Hit nélkül tényleg nem menne!

siskaeniko2010. április 14. 17:49

Attila. Minden csak illúzió. Az van, amit te elgondolsz. Ha félsz, akkor a félelem győz, hiába reménykedsz. A dolgokat úgy képzeld el, mintha már benne élnél, megtörtént volna. Működik. :)
Csak hinni kell.
A félelmet felejtsd el.

purzsasattila(szerző)2010. március 27. 09:35

Köszönöm Etka ! :)

Etka2010. március 27. 07:58

Gratulálok Attila!
Tetszik ez a reményteli versed..is...:)

purzsasattila(szerző)2010. március 18. 09:29

Köszi István !
Ez is én vagyok! Sajnos az életünk tényleg erről szólt eddig, de valahogy mindig átvészeltük a nehéz időszakokat! Pont ez a szépsége az egésznek és ezért vagyok optimista típus! :)

Vallejo2010. március 18. 09:11

Attila!

Sajnos olyan világot élünk, ahol egyre több családnak már csak a reménye van és ez tartja mozgásban a létezést. Nagyon köszönöm, hogy megírtad.
Szívből köszöntelek! Vallejo

purzsasattila(szerző)2010. március 15. 08:54

Köszönöm Zebike!

purzsasattila(szerző)2010. március 15. 08:53

Köszönöm Musli :)
Még ha sablonos is, én tényleg nem hagyom magam megtörni, mindig előre nézek!:)
Köszönöm, hogy olvastad!

Zebike2010. március 14. 23:07

Legyen szebb a meséd vége. Kívánok sok szerencsét.

Musli2010. március 14. 23:05

Ez nagyon jó lett!!!Az 5. versszak 2 sorához hasonló gondolatok fogalmazódtak meg bennem mikor én is hasonló helyzetben voltam:
A talpamra állok a terhetek még nyom,
De akkor is elérem a célom!!!
és csak is ez számít menni tovább!!!:-)
Gratulálok!!!

purzsasattila(szerző)2010. március 13. 15:33

Kicsikinga köszönöm :)))
Az nem én lennék, ha feladnám!

purzsasattila(szerző)2010. március 13. 15:32

Köszönöm Helen, hogy itt jártál :))
Mikor ezt írtam, tényleg nagyon dühös és kicsit tanácstalan voltam anyagi jellegű gondjaink miatt, de szerencsére ezt is átvészeltük!
És mindig bizakodva élem tovább napjaimat :)))

purzsasattila(szerző)2010. március 13. 15:28

Köszönöm Virág :))

Kicsikinga2010. március 13. 14:46

Ne add föl soha kedves Attila! SOHA!

Kicsikinga2010. március 13. 14:46

Ne add föl soha kedves Attila! SOHA!

Helen2010. március 13. 14:39

Valami nem sikerült....dühös voltál, nagyon dühös.... miért ilyen rohadt nehéz az élet....de ott a család, értük érdemes....Ezeket érzem....annyira át lehet élni, azthiszem sokunkról szól. A legszebb.

Törölt tag2010. március 13. 10:28

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. március 12. 20:52

Köszönöm Sziszy hogy olvastad a versemet és a véleményedet is :))
Alapjában véve egy akaratos, optimista embernek tartom magam, másképp nem is tudnék létezni...

AmorousGirl2010. március 12. 20:16

Erős személyiség vagy, tetszik az akaraterőd, kitartásod, hited, reményed, megbecsülésed és még sorolhatnám. :) Sok sikert továbbra (is) az életben! :)

Szeretettel: Sziszy

purzsasattila(szerző)2010. március 11. 11:19

Köszönöm Évi !
Általában a témáimat a saját életemből merítem és még ha küzdelmes is, de általában mindig találok kiutat...szerencsére :)
Köszönöm hogy megtiszteltél azzal, hogy elolvastad versemet!

szonett2010. március 11. 09:38

Amikor akarunk valamit tenni, hiszünk magunkban, akkor sikerül is:) A legfontosabb, hogy legyen kiért kűzdenünk! Neked van Attila, és sikerülni fog!:)
Versedhez gratulálok!

purzsasattila(szerző)2010. március 10. 07:12

Köszönöm Ági :))

hamoriagi2010. március 9. 18:54

A hibát valóban ne magadban keresd, elég rossz helyre születtünk, de a remény, a család, a szív és ész mindenen átsegít. Remek vers, gratulálok!

purzsasattila(szerző)2010. március 8. 10:00

Köszönöm kedves Eta a gratulát:))
Sajnos a szerencse engem is elkerül általában, ez a vers is épp egy nehéz időszakban született, de a családommal eddig tényleg mindig átvészeltünk minden nehézséget!

purzsasattila(szerző)2010. március 8. 09:56

Köszönöm a gratulációt Sándor és azt is, hogy szántál időt a versemre, ez sokat jelent nekem:)
A hirdetés tényleg pont passzol a vershez, de nekem szerencsére nincs szükségem külső segítségre a pozitív gondolkodáshoz, mert jóban vagyok vele!

purzsasattila(szerző)2010. március 8. 09:47

Köszönöm Makucsi:))

purzsasattila(szerző)2010. március 8. 09:46

Köszönöm Marianna:))
Optimizmus nélkül sokszor tényleg nehéz lenne kibírni!

LIne2010. március 8. 09:33

''mi lesz, ha a szerencse egyszer rám mosolyog,''
:)) erre én is szoktam gondolni! :))
de oly sokszor eltéved Fortuna szekere, hiába próbálok menni közelébe, mikor azt hiszem, -látom már, megszólal az óra, :( az álmom szál...Az optimizmus segít, és a család, velük felejti az ember búját-baját.

Gratulálok Attila! Tetszik ez a jól felépített kedves mese.

kormanyossanyi2010. március 8. 07:57

''Remény az mindig van, csak ebben bízhatok''
Jól megfogalmaztad...Gratulálok! A versed alatti hírdetés érdekes módon, sugallja a választ...:-)

Törölt tag2010. március 8. 05:53

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2010. március 8. 04:04

Örülök,hogy a nehézségek ellenére optimista maradtál:)Versedhez gratulálok!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom