Szerző
Vers

A verset eddig 1798 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. február 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Antóni Sándor

A szomorú fűzfa

Magányosan, békésen álldogál,
A tópart szélén kitudja már.
Nem panaszkodik ő soha senkinek,
Hűségesen őrt áll a természet kincseinek.

Szél az egyetlen egy jó barátja,
Ha éppen akkor arrafelé fújdogálna.
Sűrű ágait gyengéden megfújja,
Úgy zenél, mint a hárfa húrja.

Nyáron a nap fénye melengeti,
Télen a hótakaró védelmezi.
Védelmet ad ő mindenkinek,
Földig érő ágai mindenkor segítenek.

Szomorú fűzfa mindenkinek fája,
Nagyon sok ember életét megduplázza.
Ha az emberek nyelvén beszélni tudnál,
Sok jó tanácsokkal megajándékoznál.

Kedves öreg fűzfa szeretünk téged,
Életünket a sírig elkíséred.
Ha majd egyszer tényleg elköszönünk,
Gyászolja meg földig érő ágaid életünk.

2010. január 6.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ruder-Jana2016. augusztus 20. 08:56

Szeretem ezt a verset...

mezeimarianna2010. február 27. 04:19

Szép!!Szeretem én is a fákat:))Gratulálok!!!

Törölt tag2010. február 24. 19:39

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom