Benkő Pál

Megbocsájtok neked

Mily gyűlölet, mi bent égett lelkemben,
a méreg, mi betegség minden emberben.
Tövis, mi bent úr a sötét imáimban,
csak magányos keserűség a nagyvilágban.

A Halál begyűjti bérét,
és minden ember kifizeti a részét.
Kiszolgálja utolsó csepp vérét
egy reményben, hogy meglelje a békét.

A kéz beitta a sötét szurok szagát,
mi elnyomta a gőgös Burok akaratát.
S mi bú és baj fejembe tért,
egy visszhangzó őrület a bűneimért.

Minden titkom, itt vagy bennem,
itt a válasz, az út a szívemben.
Mosolyod mélyen emlékeimben.