Szerző

Mészáros István

Életkor: 26 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 708 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. február 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Mészáros István

Emberi univerzum

Sírok, zokogok,
de ezt te nem láthatod.
A lelkem mi fortyog,
meg nem bámulhatod.

Hogy mi van bennem, nem tudhatod.
Leginkább egy fiatal naprendszerre hasonlítható.
Az újszülött bolygók melyek kóvályognak,
mint a gondolatok, melyek földhöz vágnak.

A csillag mely tömegvonzás végett kileng,
mint a szavam, ami néha hangosan kicseng.
Mérhetetlen idő telik el,
míg minden nyugodt lesz.

A nagy bolygó néha pusztítja a kicsit,
máskor megrendíthetetlenül védelmezi,
kiszámítani olyan lehetetlen,
mint bármilyen emberi cselekedetet.

2010. január 13.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom