Szerző

SzKirián

Népszerűség: 89 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1488 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. január 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (9)

SzKirián

Nem kellek

Neked az ember nem kell, csupán a nő.

Naptárad lapján egy-egy bejelölt idő,
házhoz szállított, megrendelt mámorod,
akit szitává lőtt már zsoldos Ámorod -
ez lett belőlem. Elrejtett ünneped.
De hétköznapjaidra nem kellek neked.

Lelkem már nem sír, nem kér, és nem dalol.
Talán végleg eltévedt... benned... valahol...

Szerencsére régen, de ilyen is volt...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szalokisanyi12012. december 2. 17:21

Gratulálok!

Sanzsan(szerző)2012. április 25. 09:45

Köszönöm, jocker! :)

jocker2012. április 22. 11:18

Fantasztikusan JÓ!
Szerettel gratulálok: jocker/KIber/Feri
Ui. Fel is vettelek a figyelőmbe, nehogy lemaradjak valami hasonló finomságról...

psyjules2010. március 9. 16:58

Igen, ilyen amikor már nem ünnep az ünnep...
Gyönyönyűen becsomagoltad a fájdalmat.
Fantasztikus!

napelem2010. február 2. 21:29

Szépen megkomponáltad!

dreaming582010. január 27. 14:39

''Lelkem már nem sír, nem kér, és nem dalol.
Talán végleg eltévedt... benned... valahol... ''

Nagyon szép, és nagyon fájó...

Justice2010. január 25. 09:35

Kedves Sanzsan! Mindig erőt és jó példát adnak a rövid, de tartalmas (mint sokaknál, például Csillag Tamásnál is olvasott) nyolcsorosok. Most megint egy ilyen kifejező és szép verset olvashattam. Gratulál szeretettel: János

narnia2010. január 21. 01:38

olvastam már ... még a felkerülése napján

most csak azért jöttem vissza, hogy jelezzem, most sem találom még a szavakat a Hsz-hez, csak ezeket a közhelyeket

szép, fájón mélyérzésű .... stb.
egy szóval : Tetszik!

sunil2010. január 20. 22:37

'' Lelkem már nem sir, nem kér, és nem dalol. ''
Pedig ilyenkor még a sirás is jobb, mint a beletörődő némaság.
Örülük, hogy ez már a múlt. A jelen csodás verset termett az emlékén...-:)
Szeretettel:sunil

jagosistvan2010. január 20. 22:31

Igen, olyan hétvégi szerelem feelingje van. Azért szerencsére már túl vagy rajta. :)))

karolyfi2010. január 20. 10:49

HCsab. :-)
Ez nem elutasítottság.
A vers teljesen jó. A tartalmi részét értem. A rabság nem kellett, Te igen. :-)

Sanzsan(szerző)2010. január 20. 09:00

''Akárhogy sír is az ember, a végén csak kifújja az orrát...'' Aztán írni kezd. :)
Köszönöm szépen mindenkinek!

gj2k2010. január 20. 08:25

Nagyon jó vers, tiszta és egyenes.

mezeimarianna2010. január 20. 05:00

Szép:(Gratulálok!!!

b.szilvia2010. január 19. 21:42

Tetszik:)

HCsab2010. január 19. 21:37

De jó, hogy ott a zárójeles megjegyzés a végén... Lélekben talán a legfájóbb érzés az elutasítottságé, nagyon mélyre viszi az embert. A versedet viszont felemelte, nagyon. Kemény és lágy egyszerre. Lényegre törő és szép. Csaba

szalaikincses2010. január 19. 20:29

Nagyon jó!

Törölt tag2010. január 19. 19:28

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. január 19. 16:00

Törölt hozzászólás.

csillogo2010. január 19. 15:31

Kedves Sanzsan! Szép a versed az ''elrejtett Ünneped'' ! Gratulálok! Marika

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom