A kosárpálya
Minden egyes nap
Veletek ott voltam.
Kosaraztunk, míg tudtunk.
Míg a lábunk megengedte,
Egész addig, míg futni bírtunk.
Egy nap viszont minden megváltozott.
Nem nekünk való már itt ez a pálya?
Esetleg aznap tettem valami rosszat?
A pálya másnap este már üresen maradt.
Ez nélküle már sosem lesz ugyanolyan.
Elhitethetjük magunkkal, de az nem
Változtatja meg. Csak az agyunkban.
Szívünk most fájhat, nem róhatja
Fel nekünk immáron senki.
Felnőttünk volna? Ugyan!
Nem állunk még készen
A változásra!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572023. március 12. 06:30
Remek szép alkotás Rose.
Első Szívvel olvastam.
Szeretettel.
Feri