Szürke
Újra szerelmes lettem (és ez fáj)
Távolról csodállak, amikor nem látod,
Egy műalkotás minden mozdulatod.
Néha akkor is érezlek, amikor nem vagy ott,
Nyomot hagyott a levegőben az illatod.
És csodálattal figyelem a szenvedélyed,
Felismerem a gondolataidat, ha tükörbe nézek,
Kísért az arccsontod íve,
A szemed színe,
Szerelmes lettem, érted,
Szabadítsd meg a súlyodtól, kérlek.
Hideg vagy,
Bizonytalan.
Nem merem áthidalni közöttünk a távolságot,
Mert félek,
Hogy amikor odaérek,
Te nem fogsz várni rám ott.
Elkaptam a lelkedet egy képben, de te sosem fogod látni.
A Színek c. vers folytatása, bár a szürke nem igazi szín, talán ez sem igazi szerelem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Nawo2023. február 7. 08:56
szép és egyedi versedhez gratulálok!
Igen, időnként mi magunk kötjük gúzsba vágyainkat.....
Figyelemmel foglak kísérni!
feri572023. február 6. 13:19
Szomorú, nagyon szép alkotásodhoz Szilvia.
Szívvel gratulálok.
Szeretettel.
Feri
John-Bordas2023. február 6. 12:24
Érdekes és bonyolult érzés világ a tiéd, versed szívet érdemelt, ölel János szeretettel
kicsikincsem2023. február 6. 11:05
Szomorú.... Tetszett a versed, szívvel gratulálok!
Ilona
orpheus35352023. február 6. 11:04
Remek ábrázolás.
Ildikó