Szeretlek
Istenem, de szeretlek!
Mézédes emléked itt kering fejemben,
Forró csókjaid még őrzöm szívemben.
Igaz voltál, vagy tán csak álom?
Ölelő karodra azóta is vágyom.
Látom magam előtt mosolygós arcodat,
Érzem, ahogy ujjad megérinti ajkamat.
Becsukom szememet, és itt vagy, látlak,
Feléd indulok, de te tovaszárnyalsz.
Vigyél magaddal, kérlek, ne hagyj itt!
Nem hallod, hogy lelkem érted sír?
Istenem, de szeretlek, hát nem érzed?
Az én szívem neked csak egy játékszer?
Darabokra törtél, mint egy tükröt,
Mélységes bánat, amiben most fürdök.
Istenem, de szeretlek, de te nem érzed.
Hogy is éreznéd, ha nincs benned szeretet.
2023. január 29.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
MarcziM.Mathias2023. február 7. 18:18
Valódi, őszinte vallomás!
Szeretettel gratulálok!
Szívvel:
Mathias
kicsikincsem2023. február 6. 12:34
A szomorú verset szívvel olvastam, gratulálok!
Ilona
EviO(szerző)2023. február 5. 12:42
@feri57: @John-Bordas: nagyon szépen köszönöm
feri572023. február 5. 05:40
Szomorú, szép alkotás Éva.
Szívvel, szeretettel olvastam.
Feri
John-Bordas2023. február 4. 21:49
Kedves Évike, fájdalmasan gyönyörű vers, nagy szívvel gratulálok hozzá ölellek szeretettel János