Szerző
Ujvári László

Ujvári László

Életkor: 27 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 161 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2023. február 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Ujvári László

Kedvesem

26 év bennem minden évszak, meg a ráncaim,
Egy naplemente előtt állva rázom le a láncaim.
S ha táncra hív a búcsú, jegyezd meg hát, kedvesem,
Én csak teérted akartam egy kicsit többnek látszani.

A karunk között meleg volt, ha
Átkaroltál,
Magunk voltunk ketten, de az elmúlás,
Mi ránk hajolt.
Nem éreztem hűvöset, csak
Vágyat ott,
Hol hegek hagytak lent a hóban egyre mélyebb
Bánatot.

Most időt kérnék évekkel, de így
Csodás,
Hogy egy zongora, mi lejátssza a sorsunkkal a
Változást,
Lásd, itt ülök a kis szobában, merengek,
S kiötlöm
A még megmaradt hangulatom, majd utána kitöltöm... egy pohárba.

És elmegyek, de vissza már nem térhetek,
Hol tengerek meg utak közé szorultak az életek,
Ott lépkedek a homokban, nincs mennyország, sem pokol,
Szimplán néhány törött darabkám, mit otthagytam romokban...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


MarcziM.Mathias2023. február 11. 12:19

Szívvel, figyelővel olvastam!
Gratulálok:
Mathias

feri572023. február 5. 05:42

Szomorkás hangulatú szép alkotás László.
Szívvel gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom