Régi hangok
Régen nagymamámmal vártuk a vonatot.
És a vonat meghalt.
Az erdőben a fák között sétáltunk.
És a fák meghaltak.
Apámmal az állatkertben voltunk,
Apám és az állatok nincsenek sehol.
Egy kis faluban a gémeskútnál álltam.
Ma már eltűnt.
Eltűnünk, újjászületünk, aztán a kör kezdődik
Elölről.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Andrew36BP.(szerző)2023. február 7. 19:32
@MarcziM.Mathias:
Köszönöm szépen.
MarcziM.Mathias2023. február 7. 18:45
Semmi sem örök - minden örök(saját tollból)!
Szívvel gratulálok:
Mathias
Andrew36BP.(szerző)2023. február 6. 13:26
@kicsikincsem:
Köszönöm Ilona, hogy ismét nálam jártál. Örülök, ha tetszett a versem.
kicsikincsem2023. február 6. 12:39
Tetszett, szívvel gratulálok!
Ilona
Andrew36BP.(szerző)2023. február 5. 20:12
@pete57:
Köszönöm szépen.
pete572023. február 5. 14:50
Megrázó valóság...
Szívvel gratulálok a vershez!
Margit
Andrew36BP.(szerző)2023. február 5. 11:54
@feri57:
Köszönöm Feri.
feri572023. február 5. 06:05
Az idő körforgása változó .
Nagyon szép alkotás András.
Szívvel gratulálok.
Feri
Andrew36BP.(szerző)2023. február 5. 00:12
@Taki:
Köszönöm.
Taki2023. február 4. 23:41
A körforgás...ternészetes, de megrázó így olvasni....remek versed szívelem!
Laci