Türelmetlenség
elsiettem a percet
mintha az lett volna az egyetlen
színes mozdulat szürke testemen
halkan lépked az élet
összemossa örömöm
régi idők gyűlölt fájdalmától
szép szemem - tengerében szivárvány
feszül törött szívemre
túltekintek hibámon
fényesre sóhajtom sötét álmom
elhiszem amit még ébren látok
elolvad távolságom
türelmetlen szárnyakkal
messzire repül súlytalan lelkem
színes mozdulat színes testemen
lágyan lüktet az élet
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Callypso2023. március 4. 09:01
Engem is a nyugalom fogott meg a versedben. És a letisztultság. Nagy szívet hagyva, szeretettel gratulálok! (:
Nata2023. február 4. 16:06
Nagyon szép, gratulálok! ♥
JohanAlexander2023. február 4. 11:08
Gratulálok Szilvi!
Taki2023. február 4. 10:54
A cím ellenére én nagy nyugalmat érzek ... szépséges versed szeretettel szívelem!
Laci
MarcziM.Mathias2023. február 4. 10:50
Szép, verses vers!
Szívvel gratulálok:
Mathias
feri572023. február 4. 10:35
Remek alkotás Szilvia.
Első Szívvel olvastam.
Szeretettel.
Feri