kijátszanak
az utcát betakarja az éj sötétje
munkából battyogok haza
csend honol a környéken
vak mindegyik ház ablaka
árnyak szökkennek az úton
ahogy pár autó arra halad
egyedüli gyalogos vagyok
a félelem a torkomba szalad
gonosz játékot űznek az árnyak
hatásukat figyelik rajtam a rettegőn
majd kacagva táncra perdülnek
s hátat fordítva eltűnnek a háztetőn
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
m.falvay2023. február 4. 20:20
Remek gondolatok , árnyékokat teremtő félős képzelet.
Szívvel Miki
MarcziM.Mathias2023. február 4. 10:53
Szívvel olvastam:
Mathias
Taki2023. február 4. 10:49
Nagyon hangulatos kép...magam előtt látom...remek versed szívelem!
Laci
feri572023. február 4. 10:40
Remek alkotás, mint egy film pereg le előttünk.
Első Szívvel gratulálok.
Feri