Nagy Zsolt (kekcapa)

De arra nincsenek szavak

Ha tavaszt érzel, vagy színes őszt,
a tél szürke és szomorú.
A bőrödet forró nyár perzseli,
de arra nincsenek szavak.

Ha boldog vagy és szárnyalsz,
azt megosztanád mással,
s a gondolat csak feszít,
de arra nincsenek szavak.

Ha csalsz és megcsalnak,
s elmondanád, miért
szenvedsz, hogy kifejezd,
de arra nincsenek szavak.

Ha dühös vagy és tombolnál,
mert mit szíved lát, az fáj.
Az igazadat mantráznád,
de arra nincsenek szavak.

Ha elveszted, mit szerettél,
és fogalmaznád hiányát,
leírhatatlan az érzés,
de arra nincsenek szavak.

Ha fáradt tested elhagyott,
de lelked végtelen, szabad,
azt ésszel talán értenéd,
de arra nincsenek szavak.

Ha írnál verset, mert késztet
valami, mit megosztanál,
szépet akarsz, de szenvedsz,
de arra nincsenek szavak.