Búcsú
Hogy szeretlek, tagadom,
Így nem mardos a fájdalom,
Hogy te szerettél-e, nem tudom.
Akartalak, ezt bevallom,
Jobb s rosszabb napjaidon
Kizártál, nem lehettem ott.
Elengedlek, menj szabadon,
Én egy kicsit még itt maradok,
Nem kísérhetlek már utadon.
Búcsúzom, könny folyik arcomon,
Idővel könnyebb lesz, ne aggódj,
Remélem, nem emészt bűntudatod.
Szép volt, fájó lezárással,
Minket nem teremtettek egymásnak!
Csak egyet kérek, vigyázz magadra!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572023. február 3. 05:56
Szomorú érzelmes nagyon szép búcsúversed Bernadett.
Első Szívvel olvastam.
Feri