Csak bohócok
"Néha vidám, néha fáj,
Viszont fontos az élet,
A boldogság kék madár."
Érezzem így, azt kéred.
Szemed igaz, azt hiszem,
Nyitom hát a kalitkát,
Téged illet a szívem,
Kék madarat ha itt lát.
Lelkemben lett üres tér,
Neked mindent átadtam,
Mást hiába keresnél,
Bohóc lettem, fáradtan.
"Kell az élet!" Ezt mondtad,
De nem győztél meg erről.
Te is csak egy bohóc vagy,
A sors minket így megöl...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
MarcziM.Mathias2023. március 7. 15:11
Jó lett!!
Szívvel gratulálok:
Mathias
Molnar-Jolan2023. február 5. 09:14
Tetszik, gratula.
Taki2023. február 2. 21:43
Jó vers! Szívelem!
Laci
HalaszZ2023. február 2. 15:47
Tetszik a versed, szívvel olvastam! Zoltán
daneei2023. február 2. 15:30
Tetszett! Remek alkotás!
TURIKARI682023. február 2. 15:16
Szívvel gratulálok versedhez
feri572023. február 2. 14:37
Szomorkás életversed Róbert.
Szívvel olvastam.
Üdvözlettel.
Feri