Lelkivilág
Omlik össze a lelkivilágom,
Öngyilkos futamra készül a virágom.
Teli torokból kiáltom,
Látható a hiányom.
Súg a fülem, búg az ölem,
Szeretetre éhes minden részem.
Mi bennem van, kínzó gyötrelem,
Eluralkodik felettem a félelem.
Szebbet akarok egyszerű életnél,
Bár sose leszek több apró ihletnél.
Nem szabad, tőlem kérdezzél,
Mert védtelen hagynál ott a keresztnél.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
MarcziM.Mathias2023. február 7. 12:10
Átmeneti "állapot". Kivétel nélkül mindenkinél.
Aztán ha felnőtt rácsodálkozik a világra: jé!! Ez ilyen?
Igen. Ez ilyen!
Szívvel veszlek figyelőbe, és további verseidhez
sok sikert kívánok:
Mathias
Marych2023. február 2. 19:55
Szomorú.....de jó vers. Marych
1-9-7-02023. február 2. 14:11
Szívszorito kifejező versedhez szívvel szeretettel gratulálok Anikó
feri572023. február 2. 06:42
Nagyon szép kiváló vágyakozásversed Viktória.
Első Szívvel olvastam.
Szeretettel.
Feri