Neverforget

Segélykérés

Tudnod kell, hogy nem vagy
Reménytelen,
Nem vagy láthatatlan.
Én látlak.
Tudom, hogy össze vagy törve,
De én hallom a segélykiáltásodat.
Minden suttogásodból
Hallom a segélykérésedet,
És én egy egész hadsereget küldök,
Amelynek az élén fogok harcolni érted,
Hogy megmentselek
A legsötétebb és legnehezebb pillanataidban.
Az éj leple alatt is
Keresni foglak,
Hogy megmentselek.
Nincsen távolság közted és köztem,
Hiszen egyek vagyunk.
Én leszek a pajzsod a harcban,
Amelyet magaddal kell megvívnod.
A tükörbe nézve mondtam ezeket
A szavakat
Biztatásként.
A segélykérést, amely a sajátom, mindenkinél
Hamarabb meghallottam.
Én leszek, aki megmenti magát
Az éjszaka közepén,
A saját könnyeit letörölve,
A hangos sikolyomat
Elnémítva
Én egy egész hadsereget küldök
A saját megmentésemre,
Amelynek az élén fogok harcolni magamért.
Én felemelem magam,
Hogy mások is lássák
Azt, amit én látok
Magamban.
Azt a jót, amit senki sem vesz figyelembe,
Azt, ami miatt az vagyok, aki vagyok,
Azt, amiért megéri megmenteni.
Esténként a párnámba üvöltve
Hallom a saját
SOS jelzésemet,
Amit más nem hall
Rajtam kívül.
Egy egész hadsereget küldök
Az elmémmel szembe,
Hogy megmentsem
A legjobbat magamból.
Senki sem hallja jobban
A segélykiáltásodat,
Mint te saját magad.
Amíg nem hallod meg,
Addig senki sem tud rajtad segíteni.
Neked,
Neked kell elsősorban
Megmenteni magadat.
Én mindig itt leszek,
Hogy megmentselek
Attól a kíntól és fájdalomtól,
Amit én éreztem
A saját segélykiáltásom közben.