Szerző
Tóth Henriett (Jeffyta)

Tóth Henriett (Jeffyta)

Életkor: 33 év
Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 111 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2023. január 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Tóth Henriett (Jeffyta)

A helyi buszsofőr

Egyszer régen, mikor buszon utaztam,
Félkarú Jim volt arra a pilóta.
Jim egy nagyon fura fazon volt,
És mellé mindig vad történeteket is szórt.
Rebegtette LEDpilláit jobbra-balra,
Fényfüzér koszorút font a fogaira.
Mesélt nekem is sok érdekes dolgot,
Miközben vadul LED-vigyorgott.
Persze, Jim gatyája tele volt nagyon,
Rettegett, hogy elkapják a buszmeósok.
Bezárják lelkét egy sötét jegyautomatába,
S világító pilláit nem meresztgetheti tovább a világra.
Fogsorát ezért mindig keze ügyében tartotta,
George Washingtontól örökölte, "valódi ébenfa"- mondta.
Furamód nem is volt szuvas,
Habár, néhány helyen már kicsit lyukas.
Jim sok fura népet látott a fogatából,
Utazásai közben baktató hópárducról szőttek vad álmot.
Nem tudta, mi valódi vagy csak ábránd,
Mindenesetre, ilyenkor betette turbós antik fogsorát.
Erdő széléhez érve, néha-néha látott kádat,
Benne hempergő néhány pár lábat.
Vörös Ladát parkolni tilosban,
Amiben ott rosszalkodott Piroska titokban.
Vágtázó vad lovasokat, kik oda-odanyargaltak,
S szemtelenül hangos HELLO-kat szórtak.
Mosolyogva megvárták, míg zavartan szétröppennek a lábak,
S a sodrófás, bosszús nejek előkerülnek a határban.
Jim eközben taposta csak a pedált,
De a biztonság kedvéért felhúzta a busz ablakát.
Jim nem volt egy nagy lángész,
De annál nagyobb bámész.
Erdő szélén kerülgette a magyar grizzlypárokat,
Az alacsonyan szálló páviánokat.
Jimnek nem kellett a buszra lámpa,
Sötétben is be tudod hajtani a Dunába.
Olyan volt, mint haverja, a Pista,
Ő sem vetette meg a poharat, mindig alaposan kiitta.
Pista miatt fura állatok bukkantak fel a faluban,
Egy-egy légyottnak szerintem így lett falazva.
Habár Jim és Pista is rettegett otthon az asszonytól,
Néha, bizony, őket is megzavarták a nyargaló lovasok.
Tehát, a mi Jimünk sem volt jobb, mint a többi ILYEN férfi,
Ezt ő is tudja, érzi!
Neje szúrós tekintete minduntalan áthatol rajta,
LEDpilláit a torkán néha-néha lenyomja.
Konyhakését, akár a nyelvét, rajta köszörüli,
S ha Jim az újabb vitát túléli,
Akkor a helyijáraton folytatását fogja élni.

Hogy van-e a történetnek valóság alapja? Ki-ki döntse el maga.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


cher_louis2023. február 3. 09:40

Remek képek, nagyon tetszett! Szívvel

Jeffyta(szerző)2023. január 31. 19:38

@orpheus3535: @feri57:
Nagyon bizonytalan voltam eme verset illetően, de szavaitok lendületet adtak 😘

orpheus35352023. január 29. 07:40

Modern, humoros. tetszett.

Ildikó

feri572023. január 28. 16:19

Remek humoros szép alkotás Henriett.
Első Szívvel gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom