Félek...
Félek a holnap lüktető zajától,
félek az eljövendő magánytól,
félek, hogy holnap nem leszel,
helyetted majd át a csend ölel.
Félek, hogy csendemben halok,
egybefolynak éjek-nappalok,
félek, nélküled semmi leszek,
kell, hogy újra és újra átéljelek!
Somogyzsitfa, 2023. január 5.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
daneei2023. január 30. 17:34
Nagyon szép kis alkotás!
MarcziM.Mathias2023. január 19. 14:21
Ne félj! Tedd így.
Szívvel:
Mathias
lnagypet2023. január 15. 18:02
Szerelemért aggódó nemes költeményed,szívvel fogadtam!
Szeretettel: Z Nagy L
molnarne2023. január 14. 17:58
Gyönyörű versedet szeretettel szívvel olvastam gratulálok:ICA
barnaby2023. január 14. 16:43
Csodaszép!Gratulálok:b
Csendhangjai2023. január 14. 16:28
Gyönyörű mű!
Szívvel gratulálok:
Klára
lantgyorgyi32023. január 14. 14:31
Nagyon szépen megírt, kedvesednek szánt versed mellett hatalmas meleg szívet hagytam.
Szeretettel olvastam, örömmel jártam nálad.
POET ölelés Györgyi
feri572023. január 14. 13:06
Nagyon szép alkotás Éva.
Szívvel gratulálok.
Feri
rapista2023. január 14. 12:12
Melankólikus szerelmes vers. Ki tudja...
orpheus35352023. január 14. 11:36
Szép ragaszkodó vers.
Szeretettel:
Ildikó