Szeibert Milán

Tőlem Neked

Neked írom eme verset, szerelmem!
Neked, kitől várja lelkem a kegyelmet.
Mint kis csillag fenn az égben,
Úgy ragyog szemed a napsütésben.

Nincsenek szavak, hogy elmondjam neked,
Kedvedért lehoznám a csillagos eget.
S ahány csillag van az égen,
Annyiszor csókolnálak téged.

Szerelmes vagyok, de nem tehetek róla,
Megbabonáztál az első beszélgetés óta.
Szerelmem irántad olyan, mint egy álom,
S ennél jobbra nem is nagyon vágyom.

Itt fekszek nélküled egyedül,
Lelkem mindig hozzád menekül.
A gondolataim tovaszállnak,
Talán egyszer rád találnak.