Szerző
Kotró Emília

Kotró Emília

Életkor: 20 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 107 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2023. január 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (12)

Kotró Emília

Alma-arcú

Kafka átváltozásában a visszataszító pondró én vagyok.
Lehetetlen ugyebár, hogy belőlem az legyen?
A faluban a nénik sokszor mondják anyámnál a kisboltban, milyen szép kis alma-arcú lettem.
Alma? Az hát!
Láttátok már belül? Igen, ott mélyen,
ahol a fájdalom bugyog, ott vagyok én, parányi hangya,
kit körbesóztak és, nincs kiút.
Torkomon ólomként jönne a felszínre a mélység,
és megtisztításra kerülne vele a világ.
Hajcsimbókok vannak csak fejemen, mert kínomban forogva, visítva, téptem.
Pupillám tágul, csontom szilánkokra törik.
De a megváltás csak tévhit.
Sosem jön el.
Csak ne fájna ez a gyötrődés, csak ne...
Én mindig mosolyogva megköszönöm a néniknek a kisboltban a dicséretet.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Szickey_Me2023. február 11. 11:12

Én megrázónak és egy szépséges alkotásnak is megélem ezt a verset.
Több módon hozzáférhető. Igen, ez is egy almadolog.
A vers fájdalmait is érzem, hiszem, tudom, hogy jól érzem, de erről azt gondolom, hogy ami a kosaramban van, azt láthatják mások, de az ízét én fogom lenyelni tudni.
És ezen nem is változtatnék.
A kosarat pedig hordozom, otthon kipakolom, óvom, gondozó, vigyáznom és szelektálnom is tudnom kell.
Olyan fontos vers, és én hiszem a kedves Szerzői mosolygóspiros ress oldalait is.
A címet, a szerkesztést is szerettem.
Nagyon szépen köszönöm, kedves Emília,
Szickey

Nata2023. február 9. 23:59

És milyen jó, hogy megdicsérnek... Ők azt látják, amit Te még nem... Gratulálok versedhez! ♥

Madmi2023. február 6. 22:14

"Torkomon ólomként jönne a felszínre a mélység,
és megtisztításra kerülne vele a világ." - ha megtehetnénk ...
Szívvel: Adriana

S_Patricia2023. január 21. 21:13

Remek, egész, az önkép újrateremtése és temetése...Titokzatos versedhez szívvel gratulálok.

daneei2023. január 10. 08:19

Szívet hagytam,remek alkotás.

Sznearanka2023. január 9. 14:13

Nagyon mélyen van az a titok, de te elérted ebben a versedben.

feri572023. január 7. 05:57

Szomorú gyászversed Emília.
Szívvel olvastam.
Feri

Bella2023. január 7. 05:14

Szívvel olvastam és figyeljek.

egoka722023. január 7. 05:09

Mély gondolatok .Nehéz vers.De tetszik.
Gratulálok szívvel

orpheus35352023. január 6. 19:05

Mély versed megérintett.

Köszönettel:

Ildikó

Gondolat2023. január 6. 18:06

Kedves Emília!

Olyasmit fejeztél ki ebben a versben,amit csak nagyon kevesen tudnak saját maguktól/magukról.
Az "alma arcú" jelző abszolút igaz rád.
És bár nincs tökéletes ember,te egy olyan termés vagy,ami bizony nem romlik meg.

Üdv a figyelőmben, ifjú szerző barátom!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom