Bárcsak
Ez egy háború, amit elvesztettem,
A szívem lángra gyúlt, már nem ment meg,
Már csak egyet kívánok,
Bárcsak szebbnek láthatnám már ezt a várost,
És elmehetnék innen most már,
És egymással már nem foglalkoznánk,
De tudom jól, hogy ez nem így megy,
És tudod jól, hogy ez nem megy már,
De tudod jól, hogy szeretnélek,
De tudom jól, hogy vége most már,
És bárcsak elhagyhatnám ezt a várost,
És bárcsak jónak látnál most már,
De neked nem adhatom meg, ami kell,
És ezt tudod jól, tudod jól, tudod jól,
...
Bár most már lezárom,
Elhagytam már azt a várost,
Később még láthatlak talán,
De te már mással vagy, és ez fáj.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Madmi2023. január 30. 22:43
Szívvel a versért! Adriana
MarcziM.Mathias2023. január 9. 19:35
Figyelővel olvastam, és értő szívvel gratulálok:
Mathias
feri572023. január 4. 07:00
Szomorú, nagyon szép alkotás András.
Szívvel gratulálok.
Feri
ditte1422023. január 4. 06:36
Kedves András!
Az erős érzelem bizony megmarad, ha messzire megyünk is, még életünk végéig is kísérhet.
Nagyon tetszik őszintén megírt versed.
Nagy szívet érdemel.
Szeretettel olvastalak:
Erzsi néni
"Bár most már lezárom,
Elhagytam már azt a várost,
Később még láthatlak talán, !!!!!
De te már mással vagy, és ez fáj."