Az egyetlen...
Szóval nem is tudom, hol kezdjem,
Egyszer csak megjelentél életemben.
Rájöttem, nem vagyok sérthetetlen,
Ezért nem élhetek kényelemben.
Tenélküled szívem béleletlen,
Lelkemben te lettél főszerepben.
Elolvadok szépségedtől képzeletben,
Köszönöm, hogy elállítod lélegzetem.
2022. február 22.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Szickey_Me2023. január 29. 10:09
Tiszta, édes vers, ahol még picit azt a klasszikus fiatalversmondó, kihúzott hátacskájú feelinget is megkaphatom 😊, az akrosztichon betűcskéi pedig szerintem feltűnőbben nem akadnak, ugyanakkor jól látható és érezhető, ahogy kidomborodnak. 😊
Nagyon szépen köszönöm, kedves Milán,
Szickey
Szejbii(szerző)2022. december 30. 01:14
@1-9-7-0: Köszönöm, sikerekben gazdag új évet kívánok Önnek is!
1-9-7-02022. december 29. 19:41
Csodálatos szép akrosztichon vallomásodhoz szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok és boldog újévet kívánok Anikó
Szejbii(szerző)2022. december 25. 15:09
@MarcziM.Mathias: Köszönöm!
MarcziM.Mathias2022. december 25. 14:41
Szép!
Szívvel:
Mathias
Szejbii(szerző)2022. december 25. 14:29
@John-Bordas: Köszönöm a támogatást, áldott karácsonyt kívánok!
Szejbii(szerző)2022. december 25. 14:28
@feri57: Nagyon szépen köszönöm, Önnek is hasonlóan kellemes karácsonyi ünnepeket!
feri572022. december 25. 13:06
Remek vallomásversed Milán.
Szívvel olvastam.
Áldott, békés, meghitt Karácsonyi ünnepeket kívánok szeretettel,🎄.
Feri
John-Bordas2022. december 25. 12:06
Aranyos szerelmes versed nagyszerű bemutatkozás, szívvel és figyelovel gratulálok hozzá, kíváncsi vagyok rá hogy milyen verseket írsz később áldott karácsonyt kívánok neked szeretettel ölel János