Kőhalmi Eszter

Zúgó darabok dala

Túl sok.
Túl sok most, ami körbevesz.
És sokan nem értik ezt,
és nem értem, miért nem.
Nektek nem zúg a világegyetem
összes darabkája?
Csak nekem rezeg a létem
csúf ugródeszkája?

Mert nálam még a lehalkított telefon is őrülten csörög,
a suttogó próbál kitörni a ketrecből, ordít és hörög.
És nem értem, miért.
És nem értem, kiért
kéne elszenvednem ezt,
hogy ez miféle teszt.

Mert az a sok hang
az agyamat szétzúzó tank.
Csak lüktet és süvít,
marcangol és feszít,
és ordítom, hogy: "csend!"

Csak csendet kérek egy percre,
tudom, hogy itt van valahol,
csak azt nem tudom, merre.

S ha meglenne a csend, én belesüllyednék,
elmerülnék mélyre,
feloldódnék benne.
És megszűnne az a sok gondolat,
mely összeszorítja a torkomat.