Szerző

Mészáros Péter

Életkor: 26 év
Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1466 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. január 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Mészáros Péter

Elégetett elégia

Csókolj, Múzsa, ha senki se önt már tűz ajakamra,
Isteni szívben ülést, tisztább gondolatot!
Csókoljál, Erató, majd szívj szemeidbe, hogy érted
Vágyódjak örökön! Szószövedékem a nász.

Férfi vagyok, hát büszke, erős. Rajtam sose lássák
Azt, ha csalódok a táj esteli színeiben.
Szépbe zuhanván összetöröm ragyogó, tükör éltét,
Ámde a férfi föláll! Új peremet keres ő.
Akkor fáj a szilánkja a kínnak a férfi kezében,
Hogyha belátja: repül, majd hazahívja a mély.

Hittem, hogy szeretek, suhanok. Pad voltam a réten,
Fűzfák karjaiban néztem a kései nyárt.
Rám ült egy lány. Tán a hiányzó része e padnak,
Búgott szép szavakat, dédelgette valóm.
Lelkem előtt még most is szisztémába vegyülnek
Apró képzeletek lánykám perceiből,
Végighúzta göcstörtjeimen pihe ujjait, üggyel.
Szálka se vágja kezét. Bőre alatt a világ.
Véste belém azt, hogy te meg én. Szívben lakozott jel,
S bólintottak a fák, táncolt vélem a nyár.
Rágyújtott és büszke valómban tűrtem a tűznek
Szikrázó erejét legbensőbb karimán.
Apró lábaival hintázott. Hátravetette
Élettől sose tört, könnyű, zsenge fejét
Nézném, míg a világ tart, búza haját, sima bőrét,
Gondtalanul kacagó tenger szemsugarát.

Hogyha szorítani tudnék! Érezné, amit én most!
Fölkelt, fölkelt, és ím, megemészti a távol.
Mit hagyván ezután buta képbe merülni a padnak?
Fájó tűznyomokat. Vésett, gúny te meg én.

Itt a szilánkom, esésem. Egymagam élem a végem.
Rám ülnek szeretők, elhagynak, szeretek.
Férfi vagyok, hát büszke, erős... Jaj, Múzsa, segíts!
Pad magányba süllyedek,
Magányba süllyedek
Süllyedek.

És az utolsó pentameter sohasem lesz kész.

Vigyikán Vandának, 2009. július 20.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan2013. szeptember 20. 21:07

Remeklés, és a végén külön tetszett a ritmustörés. :)

Törölt tag2010. január 19. 16:09

Törölt hozzászólás.

PostMan2010. január 10. 20:25

nemrég

PostMan2010. január 10. 19:42

ezzel én is így voltam nem rég, de jó szokásomhoz híven megszívtam. :D

pepikutty(szerző)2010. január 10. 19:27

Én nagyon szeretem azt, amikor dallamos lesz tőle a vers. Néha jobb a magány, de most már azért jó lenne valami fehérnépet összekaparni:D

PostMan2010. január 10. 12:08

ez az időmértékes dolog tőlem annyira távol áll valahogy, mármint olyan értelemben, hogy nem tudok ilyet írni. ^^ néha jobb a magány, nem?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom