Priszler Fülöp György

Végállomás, célállomás, igaz vallomás

Tudom, hogy elment a vonat.
Sokszor elemészt a bánat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Bennem van a reményfonat.

De ez a vonat már elment.
Vonatállomásra megyek.
Nagy erőt és jegyet veszek.
Majd a vonaton fizetek.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Érzem, nem végső kivonat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Nem kívánhat nálam jobbat.

A szerencse rám mosolyog,
Ha remény lángja fellobog.
Szerelem fénye fölragyog.
De a türelem visszafog.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Emlék a szőke hajfonat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Egy reménykedő bevonat.  

Futni, rohanni akarok,
De szépen, lassan csak várok
Vonatállomásra megyek.
Már rég elvesztek a jegyek.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Vadász vagyok, vagy áldozat?
Tudom, hogy elment a vonat.
Másíthatnám az álmodat.

Szedem magam, erőt veszek.
Elérjem Őt, rajta legyek.
Én nem futok, lassan megyek.
Végre önző most nem leszek.  

Tudom, hogy elment a vonat.
De megbánthatnék másokat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Mindig várom a csókodat.

Türelem, néha hátrálok.
Majd ha kell, gyorsan átszállok.
Sok az akadály, átjárók.
De ha lekésem, ráfázok.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Nem feledhető gondolat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Nem én írom a sorsodat.

A végtelenbe vágányok.
Csak egy vonatról álmodok.
Örök hűséget kínálok.
Jöjjön rossz idő, villámok.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Szülöm neked a sorokat.
Tudom, hogy elment a vonat.
A végtelen rím hasogat.

Életem legszebb vonatja.
Teste lángomat oldhatja.
Mosolya nyálam csorgatja.
Szívben a helyet foglalja.
 
Tudom, hogy elment a vonat.
A szerelem nem válogat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Fény után jön az alkonyat.

Ö számomra végállomás,
Lelkemnek igaz vallomás.
Versemnek a főalkotás.
Szemeimnek szép ragyogás.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Álmomban hallom hangodat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Gyönyörűséged hívogat.

A vizet átváltja borrá.
Jegyemet kezébe fogná.
Életem változna jobbá.
Lépéssel közelebb Hozzá.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Megoldanád a gondomat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Mégis ez boldog gondolat.

A választás most az övé.
Lépéssel távolabb Felé.
Mosolya zamatos buké.
Napjaimat váltja szebbé.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Mindenhol látom arcodat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Gyönyörű mosoly csalogat.

Mindjárt jön egy másik, sebes,
Gyors, teher, személy vagy üres,
Ő kell, a szívemnek kedves.
Gyönyör, a bűbáj, a kecses.

Tudom, hogy elment a vonat.
Számolom a szép napokat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Álmodok Rólad nagyokat.

Nem tudom elfelejteni.
A menetrendről levenni.
Lengyel, külföldi vagy helyi.
Nem tudom Őt elfeledni.

Tudom, hogy elment a vonat.
Ott van egy másik, bólogat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Bízom, elérem célomat.

Már hiányzik, de én tudom.
Válasszon, addig nem nyugszom.
Erősebben Őt akarom.
Jöjjön vissza a vonatom.

Tudom, hogy elment a vonat.
Az Ámor nyila fojtogat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Energiát és reményt ad.

A türelem rózsát terem.
Reményt karjaimba veszem.
Látom, érvényes a jegyem!
Éltet, táplál a szerelem.  

Tudom, hogy elment a vonat.
Marad az örök hódolat.
Tudom, hogy elment a vonat.
Versem őrzi a titkomat.