Júliád voltam
Szeretsz-e még?
Elcsent csókjaid lehelik álmaim,
elveszett hónapok letörték szárnyaim.
Fonnám még karodat, de kérdezni nem merek,
elveszett az időnk, s egy részem teveled!
Bárcsak röpülnék újra szárnyadon,
s nem kérdezném; szeretsz-e?
Nem tudom.
Hinnék a csendnek, hinnék még én neked,
s elvesznénk a várban együtt gyermeteg.
Kihűlt ablakunk most távolba tekint,
romok vagyunk mi is már odakint.
Szeretsz-e még? Kérdezni nem fogom.
Júliád voltam, a mosolyod.
Jól tudom!
Budapest, 2022. november 3-4.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
cher_louis2023. február 17. 09:33
Figyelővel, szívvel gratulálok! Jól írsz nagyon!
anna1212(szerző)2023. február 16. 10:38
@Madmi: Köszönöm szépen!
Madmi2023. február 5. 21:58
Szívvel a nagyszerű versért. Adriana
HalaszZ2022. november 21. 18:29
Nagyszerű versed szívvel olvastam! Zoltán
feri572022. november 11. 14:20
Komoly, nagyon szép alkotás Anna.
Első Szívvel olvastam.
Feri