Az élet egy nagy utazás,
Amiben minden ember egy útitárs.
Bizonyos emberekkel egy az utunk,
S ezekkel az emberekkel örökké együtt haladunk.
Mások az elágazásokon azonban kiszállnak,
S szerény búcsút intünk csendben egymásnak.
De vannak emberek, akik köszönés nélkül menet közben lelépnek,
Néhányat pedig mi magunk lökünk a sínek közé a mélybe.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!

Jeffyta(szerző)2022. október 10. 10:28

@Madmi: @orpheus3535: @feri57: @MarcziM.Mathias: köszönöm nektek az értékeléseiteket. Öröm az írás, de azért igy mégis csak szívmelengetőbb, hogy tudom van olyan aki értékeli és elolvassa. Szívből köszönöm, hogy ezzel örömet szereztetek nekem

Madmi 2022. október 9. 19:54

Érdekes gondolatok, de valahogy egyet értek velük. Azzal a különbséggel, hogy jó lenne néhányat a sínek közé lökni.
Versednél szívvel jártam: Adriana

orpheus3535 2022. október 4. 08:58

Így valahogy, az élet utazás és változás.

Szeretettel gratulálok a vershez.

Ildikó

feri57 2022. október 4. 04:53

Remek igaz alkotás.
Szívvel olvastam.
Feri

MarcziM.Mathias 2022. október 3. 19:13

Figyelemfelkeltő!
De a versed is jó!!
Szívvel:
Mathias

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom