Unger Erika

Jól látni és jól látszani

Az emberi kapcsolatok alaptörvénye

Az embert mindig foglalkoztatta a megismerés titka,
így saját magát és társait is minduntalan kutatta.
Filozófia, teológia, avagy asztrológia tana,
a legalaposabb mégis a pszichológia volna.

A lélektan az emberi pszichéből indult ki,
így kezdte el az embert megfigyelni, kutatni.
A típusok után a vonások jöttek a sorban.
A tipológiát a folytonos dimenzió váltotta nyomban.

A svájci Jung tipológiája a legismertebb,
ő két kategóriáról beszélt régebben.
Extraverzió és introverzió ezek ketten,
nincs átmenet, az ember csak egyik vagy másik lehet.

A német-angol Eysenck másként gondolkodott,
elvetette az elképzelést szinte legott.
A kategóriákat egy vonásra cserélte,
az extraverzió kapta a magas pontszámot ebben.

Minden ember elhelyezhető egy mennyiségi skálán,
magam részéről a poláris dimenziókat javasolnám.
Ebben nem egy, hanem két vonás szerepelne,
és egy egymást kiegészítő arányszám bukkanna fel.

Az általam ajánlott poláris dimenzió modelljében
a két vonás egymásnak egyenrangú ellentéte.
Az introverzió nem az extraverzió negatív párja többé,
annak kiegészítőjeként foglalja el a helyét.

Az emberi kapcsolatok e személyiségjellemzőkön múlnak.
Hogy milyenek vagyunk, jó, ha megjegyezzük magunknak.
Most saját elméleti verziómat teszem közzé,
felsorakozva így szerényen nagy elődeim mellé.

Az emberi jellemzők útjának három főbb lehetősége van:
nyitottság - nyíltszívűség - nyíltság ezek sorban.
Avagy introvertált - ambivertált - extravertált,
mindegyik régről ismerős fogalom már.

A nyitott ember nem nevezhető a társaság központjának,
a rivaldafényt szívesebben átengedi másnak.
Ő inkább befogadó, megértő és figyelmes hallgatótárs,
de nem probléma neki az egyedüllét sem, a magány.

A nyitott ember kimért, csendes, keveset beszél,
kedvelt terepe a magányos tevékenység.
Ha választania kell, inkább fordul befelé,
miközben figyelemmel van mások igényei felé.

A nyitott ember tud alkalmazkodó lenni,
észreveszi mások jogos szükségleteit.
Röviden: képes látni. Nyitott a világra,
ez az ő személyes élményvilága.

A nyitott ember, ha szélsőségessé válik,
az egész társaságtól elbúcsúzik.
Felveszi a magány kemény páncélját
úgy, mint Batman, aki járja az utcát éjféltájt.

A nyíltszívű ember amolyan kevert típus,
úgy is mondhatnám: az arany középút.
Félúton van introverzió és extraverzió között,
a világgal való ideális kapcsolatra felesküdött.

A nyíltszívű ember ambivertált,
tehát megválogatja, kivel kezd társalgást.
A kapcsolatteremtés nem okoz nehézséget,
ugyanakkor szívesen félrevonul a feltöltődéshez.

A nyíltszívű ember egyenrangú viszonyra törekszik,
képes saját magára és másokra egyaránt figyelni.
Kellemesen érzi magát az egyedüllétben,
ugyanakkor jól ismeri a nyüzsgő eseményeket.

A nyíltszívű ember a szeretet adni és kapni is tudja,
a kölcsönösség híve a kapcsolatokban.
Röviden: képes jól látni és jól látszani.
Mindkét személyiségjellemzőt magára tudja ölteni.

A nyíltszívű ember nem tud szélsőségessé válni,
ezt is egy hasonlattal tudnám elmagyarázni.
A köztes átlagember egy igazi hős,
pont, mint Superman, annyira sikeres ő.

A nyílt ember sokat ad magából,
szeret sokat beszélni másokról és magáról.
Energikus, bátor, magabiztos, spontán,
nem riasztja el a hangorkán.

A nyílt ember kedveli az összejöveteleket,
unalmasnak tartja az egyedüllétet.
Kitárulkozik, szívét-lelkét kifelé ontja,
szívesen van a középpontban.

A nyílt ember elvárja, hogy mások rá figyeljenek,
eléri, hogy szükségletei kifejezésre kerüljenek.
Röviden: képes látszani. A világ neki akkor kerek,
ha reá merednek a tömegben a szemek.

A nyílt ember, ha szélsőségessé alakul,
minden lelki ruhájától, gátlásától megszabadul.
Dominanciája kerül annyira előtérbe,
hogy ő lesz Wonder Woman avagy a félisten.

Tehát a páncélzatot vesd le, de ne legyél pőre,
öltözeted ne cseréld se vértre, se pucér bőrre!
Légy tehát nyíltszívű, ha jót akarsz magadnak,
három út közül az aranyközéputat válasszad!