Rókatánc
Apadó kút fenekéről
süllyedő szem bámul,
kicsavart fa gyökeréből
száradó rög rám hull.
Virág-torkában-száradt-méz-
keserű zsarátnok
batyujából álom-hosszan
nyújtóznak kis lángok.
Tűztől mindig, legalábbis
messzibb lehet menni,
a hamuhoz hiába ülsz
közel melegedni.
Múlt időknek jó fájdalma
szép zenévé sarjad,
csillagtengely, ajtód fordul,
szemgödrömben sarkad.
Szarvas fut az égi úton,
aranygyertya lobban,
parazsat nyelt dobom színén
fény patája dobban.
Szépreményű délidőben
újra-égő emlék,
frissen vedlett lélekbőrben
titkon rezgő térkép.
Forgólencse-gyűjtött lelkek,
bár hinnéd, hogy nincs több,
déli földről, észak felől
szüntelenül jöttök.
1999.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
S.MikoAgnes2022. szeptember 15. 22:14
"Múlt időknek jó fájdalma
szép zenévé sarjad,
Szarvas fut az égi úton,
aranygyertya lobban,
parazsat nyelt dobom színén
fény patája dobban."
Élvezettel olvastam varázslatos soraid!!!!
Óriási 💖-es elismerésem, szeretettel:
Ági
1-9-7-02022. szeptember 15. 21:07
Versedhez ❤gratulálok Anikó
Taki2022. szeptember 15. 16:44
Jó ritmus, szép képek...remek! Szívelem!
Laci
feri572022. szeptember 15. 13:04
Szép alkotás Róbert.
Szívvel olvastam.
Feri
orpheus35352022. szeptember 15. 11:50
Varázslatos a szarvasod. Olvasás közben a dobokat is hallottam.
Szeretettel:
Ildikó
Mikijozsa2022. szeptember 15. 11:38
nagyszerű és logikus ez a vers -
"Múlt időknek jó fájdalma
szép zenévé sarjad,
csillagtengely, ajtód fordul,
szemgödrömben sarkad."
gratulálok szívvel