Utoljára
Ez volt az utolsó alkalom,
Az utolsó, de bánatom mégis elhallgatom.
Összepakoltam, igaz, könnyes szemmel,
De te is tudod, sosem terhelnélek ilyennel.
Utoljára megölellek és búcsút intek,
Lehet, fáj, érzéseim mégis takarom.
Takarom, mert legbelül mindannyian szenvedünk,
Bárhogy is igyekszünk, kibírjuk együtt.
Két nagy bőröndömmel megindulunk,
S a vonatról integetünk.
Ez volt az utolsó búcsúnk,
Én elmentem, te pedig maradtál a srác az állomáson.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
John-Bordas2022. szeptember 2. 15:36
Fájdalmasan szép bucsuvers,nagy 💖 es Figyelovel gratulálok hozzá ölellek szeretettel János
feri572022. szeptember 2. 14:03
Szomorú, nagyon szép érzelmes alkotás Boglárka.
Szívvel olvastam.
Feri