Sweven

Úgy szeretem

Úgy szeretem én az eget,
ha kék, és nyugtatja lelkemet.
Na meg, ha borús, és hó áztatja,
aki ezt nem nézi, az bizony bánhatja.

Úgy szeretem én a kalácsot,
ha forró, és evés közben találok társaságot.
Na meg, ha hűlt, és egyedül eszem,
a rossz ízt nem találom, nem is keresem.

Úgy szeretem én anyukámat,
ha ölel és árasztja a napsugarat.
Na meg, ha mérges, s a Holdat látom,
hogy az anyukám, azt sosem bánom.

Úgy szeretem én a kiscicámat,
ha játszik, s nem harapja le a fülcimpámat.
Na meg, ha alszik s megharap néha,
bármit tesz, játéka nálam lesz a cérna.

Úgy szeretem én magamat,
ha mosolygok és behúzom a hasamat.
Na meg, ha sírok és eszek közben,
szeretem magam, nem mondom, csak csöndben.